Szalainé Galambosi Tímea igazgató a művelődési központ zsúfolásig töltött színháztermében köszöntötte az előadót, aki a 83. Ünnepi Könyvhét programjának részeként érkezett Csornára „Mindennapi mérgeink” címmel megjelent könyve kapcsán.

Zacher Gábor előadása egy tízezer éves időutazás volt a mérgek világában, történelmi és művelődéstörténeti kitekintéssel. A hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta a kétórás élvezetes előadást.
A mérgek első ábrázolása ie. 7000 körül készült algériai barlangrajz volt, melyen a gombák tudatmódosító hatása alatt álló sámánok láthatók. Az egyiptomiak az ie 3. évezredben rabszolgákon végeztek mérgekkel emberkísérleteket, és máig érvényes tapasztalatokat írtak le. A görögök és a rómaiak sokat tudtak a mérgekről, és sokat használták is nagyrészt politikai okokból. A kora középkor visszalépést jelentett a medicina szempontjából, de a reneszánsszal újra elérkezett a mérgeket tanulmányozó tudósok és a méregkeverők kora, a Borgiák és Medicik ideje.
Meglepő történeteinek egyikéből megtudtuk, hogy Benvenuto Cellini szobrász attól gyógyult meg ólommérgezéséből, hogy higannyal próbálták megmérgezni, mert kiállhatatlan természete miatt el akarták tenni láb alól.
Zacher Gábor megbuktatta Shakespeare-t toxikológiából, hiszen drámáiban méregtani képtelenségeket írt le. Az Antonius és Cleopátra utolsó jelenete körülbelül egy hétig tartana a valóságban, mert azok a kígyók olyan gyorsan nem ölnek, Hamlet apjának megmérgezése toxikológiai képtelenség, Júlia 42 órás eszméletlenségét Lőrinc barát még a mai tudással és eszközökkel sem tudná pontosan beállítani. Ehhez képest a Harry Potter toxikológiailag kiváló írás. Persze a művek irodalmi értéke nem ettől függ.
Beethoven halálának okát 2000-ben tudományos vizsgálatokkal igazolták. A ravatala mellett játszó zenekar egyik ifjú muzsikusa egy óvatlan pillanatban ereklye gyanánt levágott egy tincset a hajából. Ez túlélte az eltelt évszázadokat, és a modern eszközökkel elvégzett vizsgálatok a hajszálakból még ma is kimutatták az ólommérgezést. A zseniális zeneszerző csak egy volt azok hosszú sorában, akiknek az életét nem az elfogyasztott bor, hanem a bort tartalmazó ólomkupából kioldódó méreganyagok oltották ki.
A XX. század a tudomány kora a toxikológiában is, tudományos alapossággal védték és mentették az embereket a mérgek hatásaitól, és tudományos alapossággal irtották az embereket a háborúkban és a terrorcselekményekben különféle mérgekkel. Mikor Moszkvában a Dubrovka színházban a csecsen terroristák túszokat ejtettek, az orosz különleges osztag a világ számára ismeretlen vegyi anyag használatával vetett véget a túszdrámának 33 robbantással fenyegető terrorista és 129 túsz halála árán.
A kameruni Nyos-tó alatti magmaüregből a tóba felszivárgó szén-dioxid 1986 augusztus 21-én 1800 helyi lakost és 4000 háziállatot ölt meg.
Van még tehát kutatási terület, megoldandó feladat.
A „Ha én terrorista lennék”- felvetésre a hallgatóság azt is elhitte, hogy az előadó tudja az ideális megoldást méreg használatáról, és azt is, hogy Zacher Gábor a „jó oldalon” áll, és ezt sem elárulni, sem felhasználni nem fogja.

A vastapssal honorált előadás után rövid beszélgetésre kértük Zacher Gábort.

- Ön és testvére ötödik generációs orvosok a családban. Lesz hatodik generációs orvos is?
- A 15 éves fiunknak úgy tűnik, több esze van, inkább az édesanyjára hasonlít. Valószínűleg mérnök lesz.
- Előadásából két dolog nyilvánvaló volt. Laikus számára érthetetlenül „szereti a mérgeket”, és szenvedélyesen akarja átadni a tudását, amire a közönség láthatóan fogékony. Miből fakadnak ezek a mély elhivatottságok?
- Orvosként nagy kihívásnak látom a toxikológiát. Minden eset egy rejtvény, amit meg kell fejteni, hogy megmentsük a beteget. Évente többezer rejtvénnyel állunk szemben. Tavaly 12.000 beteget láttunk el, ezek közül 9000 önkezével akart véget vetni az életének. Ez is jellemző mai hazai viszonyainkra. Ha kell, akár egy 15 millió forintba kerülő kígyóméreg ellenanyag árán is mentjük az életet, gyógyításkor az árat nem mérlegelhetjük. Álltam is emiatt sokszor a szőnyeg szélén.
Imádok tanítani. Az előadásomban is kiemeltem Newton gondolatát. A tanítványaimtól azt várom, és azt kínálom nekik, hogy álljanak a vállamra. Onnan már sokkal többet látnak.
- Előadásának egyik legmegrázóbb gondolata volt a halálos betegséggel küzdők kiszolgáltatottságára építő „csodaszer-iparág”, a hatástalan álszerek internetet elárasztó áradata. Mit tehet ez ellen egy tudós?
- Keveset. Én elmondhatom, hogy a B 17 vitamin, a sárgabarack magbél, a lúgosítás és a többi hasonló csodaszer hatástalan sarlatánság. Azok a kétségbeesett emberek, akik az utolsó szalmaszálba is megpróbálnak belekapaszkodni, ezekre az érvekre már nem hallgatnak. Elítélem azokat a lélektelen pénzhajhászokat, akik kihasználják ezeknek az embereknek a reményvesztettségét.