A koronavírus megjelenése óta olyan új kiberbűnözői módszer van kibontakozóban, amely kihasználja a felhasználók járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságát vagy félelmeit. A csalók a pandémiára építve e-maileken keresztül próbálnak adathalász tevékenységet, illetve zsarolóvírus kampányt folytatni és megtéveszteni a felhasználókat, vagy káros kódokat juttatni eszközeikre.

A csaló levelek jellemzően többféle hamis hírrel keltenek figyelmet, például a vírus ellenszerével kapcsolatos nagy áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésének lehetőségeiről, fontos biztonsági intézkedésekről számolnak be, vagy azzal igyekeznek pánikot kelteni, hogy a vírus az adott településen is felütötte a fejét.

Egy új módszer szerint a támadók helyi kórházak nevében küldenek e-maileket, amelyekben azt állítják, hogy a címzett érintkezett egy olyan kollégával, baráttal vagy családtaggal, akinél kimutatták a koronavírus fertőzést.Ezért arra kérik a felhasználót, hogy a mellékelt űrlap kitöltése és kinyomtatása után, fáradjon be a legközelebbi kórházba a tesztek elvégzéséhez. Amennyiben az áldozat megnyitja a mellékletként küldött “EmergencyContact.xlsm” táblázatot, és rákattint a “Tartalom engedélyezése” gombra, olyan makrók kerülnek végrehajtásra, amelyek káros szoftvert töltenek le és futtatnak az áldozat gépén.

Ezek a csaló levelek azonban különböző káros kódokat tartalmazó csatolmányokat, vagy káros webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek szenzitív ─ például pénzügyi ─ információk megszerzésére törnek.

Ha mégis rákattintunk a káros csatolmányra, semmiképpen ne engedélyezzük a megnyitást

Az e-mailek sok esetben hivatalosnak látszó, jól megszerkesztett formában készültek. Egyes esetekben nevesebb nemzetközi szervezetet – többek között – az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) jelenítik meg feladóként.

Kiemelendő, hogy a nemzetközi és hazai közegészségügyi szervek nem küldenek a fentiekhez hasonló információkat e-mailen keresztül, nem kérnek be ilyen formán szenzitív adatok és nem kérik bejelentkezési adataink megváltoztatását.

Az NBSZ NKI javaslata szerint a felhasználók:

- ne kattintsanak az ilyen tárgyú e-mailekben szereplő hivatkozásokra;
- ne töltsék le a mellékletben szereplő ─ legtöbbször Microsoft Word, PDF, EXE, illetve MP4 kiterjesztésű ─ fájlokat;
- a közösségi média oldalakon is fokozott óvatossággal kezelendők a témakörben terjedő információk, ne adjunk hitelt a pánikkeltő információknak, információért forduljunk a hivatalos szervekhez;
- tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket és telepítsék a biztonsági frissítéseket, valamint tiltsák a Microsoft Office makrókat;
- kövessék a hivatalos tájékoztatási csatornákat, például az nki.gov.hu weboldalt.