Januártól újfent módosulnak a szabályok, amelynek köszönhetően ismét alkalom nyílik a vagyonkezelésbe adott eszközök adómentes felértékelésére. Azonban ez csupán jól körülbástyázott feltételek esetén valósulhat meg.

A nyári roham és előzményei

A bizalmi vagyonkezelő és vagyonkezelő alapítvány adózásában jelentős változásokat eredményezett az adótörvények júliusban kihirdetett módosításai. A két hónapig tartó átmeneti időszakot követően ugyanis szeptember 12. napjától elbúcsúzhattunk ezen struktúrák legnagyobb adóelőnyétől, hiszen megszűnt az a lehetőség, hogy a vagyonrendelő adófizetési kötelezettség nélkül piaci értékre felértékelheti vagyonát annak vagyonkezelésbe adásakor. Ezen felértékelésnek volt köszönhető ugyanis, hogy a tulajdonos a későbbiekben adómentesen tudta az ilyen módon felértékelt vagyonelemeket értékesíteni és azt a kedvezményezettek részére kiadni.

Nem is okozott nagymeglepetést tehát, hogy aki csak tudatában volt ennek, az, szeptember 12. napját megelőzően létrehozta a családi vagyonkezelői struktúráját és át is tette abba vagyonát vagy annak egy bizonyos részét.

A szeptember 12-e utáni helyzet

A szeptemberben létrehozott szabályok adókötelezettséget határoztak meg arra az esetre, ha a vagyonkezelőnek átadott vagyont felértékeli a vagyonrendelő. Annak ellenére, hogy az adózás több évre elhalasztható volt, magától értetődően kevés embernek jutott volna eszébe, hogy egy olyan pillanatban adózzanak, amikor még nem keletkezett bevételük a társaságuk vagy egyéb vagyontárgyuk értékesítéséből. Azonban, ha valaki nem értékelte fel a vagyont a vagyonkezelésbe adáskor, akkor a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadásakor keletkezett adókötelezettsége. Ennélfogva, a bizalmi vagyonkezelés ilyen szempontból úgy működött lényegében, mint egy holdingtársaság, vagyis a vagyon értékesítésének adókötelezettsége mindaddig elhalasztható, ameddig a nyereség magánszemélyek részére való kiosztására nem kerül sor.

Volt azért az adómentes felértékelésre is lehetőség a szeptemberben életbe lépett szabályokban. Ennek az volt a feltétele, hogy a bvk-t a vagyonrendelő azzal a céllal alapítsa meg, hogy a kedvezményezettek csupán a halála után jussanak hozzá a kezelt vagyon tőkéjéhez. Szintén hasonló adózási következményekkel járt, ha a vagyonrendelő még életében rendelkezett arról, hogy a halála napjával kerüljenek át a bvk-ba egyes vagyonelemek, amelyből adódóan a felértékelésre is csak a halál napjával került sor.

Új szabályok: fix öt év és eszközérték-nyilvántartás

A vagyonrendelés ismételten adómentessé válik az év végi adócsomagban újraszabott szabályok alapján. A vagyonkezelőnek csak azt kell külön vizsgálnia, hogy a vagyonkezelésbe adott indulótőke pontosan mikor kerül kiadásra a kedvezményezetteknek. Ha a vagyonrendelés és a vagyonkiadás között eltelik öt év, úgy a kedvezményezett a tőkéhez adómentesen juthat hozzá. Ezzel szemben az öt éven belül kifizetett összeg után 15% jövedelemadót (és korlátozott szocho-t) kell fizetni.

Megállapíthatjuk, hogy ezzel a jogalkotó visszatér a szeptember 12-e előtt létesített szabályokhoz, azonban annak a feltételrendszerét finomítja. A korábbi szabályok esetén nem volt egyértelmű ugyanis, hogy mennyi ideig kell a vagyonnak a bizalmi vagyonkezelésben maradnia annak érdekében, hogy az később adómentesen kiosztható legyen a kedvezményezettek számára. Amennyiben ez az idő túl rövidnek bizonyult, aszerint a konstrukció nem feltétlenül töltötte be a bvk eredeti szerepét (vagyis a hosszútávú vagyonkezelést) és ebből kifolyólag az adózási előnyök megtagadhatók voltak. A most hatályba lépő jogszabály viszont egyértelműen előírja az ötéves tartási időszakot.

Mindemellett az új rendelkezések alapján a vagyonkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a kezelt vagyon értékének változásáról az idő múlásával, valamint arról, hogy mennyi idő telt el a vagyonrendelés óta (ún. eszközérték-nyilvántartás). Ezenfelül a vagyonrendelőnek a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak értékének alátámasztására is köteles. Tehát mostantól fogva ez jogszabályilag kötelezővé teszi az átadott tárgyak vagyonrendeléskori értékelését, amely a szeptember 12-e előtti szabályok szerint nem volt ugyan kötelező, ámde egy későbbi adóvita elkerülése érdekében kifejezetten ajánlott volt.

A most elfogadott szabályoknak további érdekessége, hogy szeptember 12-ére visszamenőleg is alkalmazhatóak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki szeptember 12. napja után úgy hozott létre bizalmi vagyonkezelést, hogy a vagyonát piaci értékre felértékelte, annak jelen pillanatban mégsem szükséges adót fizetnie.

Hogyan tovább?

Mint tudjuk a kiszámíthatóság és a stabilitás az egyik legfontosabb szempont az üzleti életben, aszerint egy adójogszabály is csupán akkor képes a megfelelő működésre, ha csak minimálisan változik az évek alatt. Több, mint valószínű, hogy a nyári vagyonkezelő alapítási roham rontott a bvk-k imázsán, valamint a jogszabály oda-vissza módosítása sem tett jót neki. Abban azonban reménykedhetünk, hogy a legutóbb elfogadott szabályok stabilak lesznek, amely által a bvk-k be tudják tölteni valódi és elsődleges szerepüket, hogy biztosítják a családi vagyonok generációk közötti, rugalmas átörökíthetőségét.