Az elmúlt hétvégén rendezte a Bősi Futóklub és a FussRábaköz csapata a „0. Rábaköz-Csallóköz ULTRA” elnevezésű eseményét. Tavaly, a „IV. FussRábaköz 24 órás váltófutás” alatt született meg ennek a rendezvénynek a gondolata. Hosszas egyeztetés és előkészület után, múlt szombaton 7 óra 30 perckor, vágtak bele a nagy kalandba.

A FussRábaköz Facebook oldalán így írták le a nap eseményeit:

2024. március 16-án rendezte a Bősi Futóklub és a FussRábaköz csapata a „0. Rábaköz-Csallóköz ULTRA” elnevezésű eseményünket. Tavaly, a „IV. FussRábaköz 24 órás váltófutás” alatt született meg ennek a rendezvénynek a gondolata. Hosszas egyeztetés és előkészület után, szombat 7 óra 30 perckor, vágtunk bele a nagy kalandba.
Közel 60 futó jelezte részvételi szándékát a 92 kilóméteres táv valamely szakaszára. Bősi és rábaközi futók mellett, pápai futó is képviselte csapatát. A mezőny a csornai hivatal elől, sok érdeklődő buzdítása közepette rajtolt. Bősárkányt, Markotabödögét érintve jutott el Győrsövényházra, ahol házi készítésű kenyér és egyéb frissítő várta az érkezőket. Rövid energiapótlás után következett Lébény, majd Mosonszentmiklós, ahol csoportunk helyi tagjai szintén készültek! A falu elején banán és üdítő volt a menü, helyi polgárőrök segítették a biztonságos áthaladást. Öttevény majd Kunsziget érintésével Szigetközbe érkeztek a futók. Itt a jó minőségű kerékpárúton jutottak el az egyetem parkolójáig. Győrből Bácsán át vezetett az út Vámosszabadi átkelőig. Itt egy rövid, nagyjából 2 kilóméteres sáros út nehezítette a haladást, de ez senki kedvét nem szegte. Híd után, már Szlovákiában, sok bősi futó csatlakozott, innen már igazi örömfutás volt! Bősi utcákon lelkes emberek tapssal köszöntötték a népes csapatot.
92 kilóméteres távot az előre tervezett idő alatt sikerült teljesíteni. Apróbb csúszások voltak, de szerencsére semmi komoly esemény nem nehezítette a lebonyolítást. Futókat bringás és autós kísérők végig segítették, támogatták.
Itt szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki valamely formában segítette ennek az események a létrejöttét. Köszönjük az előzetes bejárásokat, az ötleteket, véleményeket. Külön köszönet a lelkes tagoknak, aki frissítőkkel vártak bennünket! Természetesen óriás köszönet a bősi vendéglátásért! Köszönjük a kisérőknek, hogy ügyeltek a csapat biztonságára és egészségére.
Óriási elismerés Képesi Attilának és Györkös Virágnak a teljes 92 km-es táv teljesítéséért.

A partner Bősi Futóklub így emlékszik a napra:

Páratlan összefogás és egy váltófutás. A 0. Rábaköz-Csallóköz ULTRA valójában nem is váltó, inkább egy nagyon hosszú távon át húzódó közösségi futás, amelyből ki és be lehet váltani tetszőlegesen. Maga a név sok mindent elárul a kezdeményezésről: Rábaköz, vagyis Magyarországnak az egyik viszonylag hozzánk közel eső része. Csallóköz, ami már Felvidékre, Szlovákiára utal.
ULTRA, mivel a táv jóval túllépi a maratoni távot, kétszer is.

Sok tervezés, szervezés után március 16-án ránk mosolyogtak az égiek. Az időjárás nem szólt közbe, így nem kellett utolsó pillanatos módosításokat életbe léptetni. Az indulásra, aki tehette összegyűlt még 7:30 előtt, a csornai a polgármesteri hivatalhoz, hogy részese lehessen az elrajtolásnak. Nagyon sokan indultunk el, hogy az első megállóig, Barbacsig elfussunk és eljussunk.
Az első 5,5 kilométeres szakaszon még beálltunk a tempóra és próbáltunk összetartani az út szélén, de a megállót elérve minden beindult. Mindenki tudta a dolgát és odafigyeltünk egymásra, az autós forgalomra és futottunk. Sorban jártuk be a falukat, néhányon csak áthaladva, némelyeken pedig az autós kísérőknél frissítve és váltva egymást.

Követelmények, elvárások nem voltak, csupán egy előzetesen felállított ‘menetrend’, amelyhez próbáltuk többé-kevésbé tartani magunkat és érkezni az egyes helyszínekre. Győrsövényházán és Mosonszentmiklóson frissítővel, kenyérrel, müzlivel, süteményekkel és üdítővel fogadtak bennünket, amely nem csak a testnek, de a léleknek is jól esett.

A legtöbb szakasz eléggé idegennek hatott számunkra, de ez csak hozzáadott és még érdekesebbé tette a dolgot. Dunaszeget elérve viszont már ‘helyben voltunk’. Az általunk is ismert bringaúton kocogtunk el Győrig, ahol ismét megugrott a létszám az újonnan becsatlakozóknak köszönhetően. Bácsa és Vámosszabadi irányában ismét kezdett ‘nyugissá’ válni az utunk a mellékutcákban szinte a teljes útszélesség a miénk volt.

Ezután egy kis terepszakasz is jutott a sok aszfalt mellé, mert a határon nem lehet akármerre átjutni. A rövidke saras részeken átküzdve magunkat, már csak Szlovákiába kellett átjutni. A hídon fegyelmezetten és határozottan nyomultunk át, majd Medvénél balra tértünk a töltésre.

Az óriásira nőtt csapatunk itt vált teljesen átláthatóvá és hangosan, jókedvűen futottunk végig a töltésen. Már biztos volt, hogy világosban beérünk Bősre, és így is lett. Vendégeinknek megmutattuk a városházát, amelynél kép is készült, megnéztük a templomot, a pizzériából tapsvihar közepette üdvözöltek minket az emberek és körbefutottuk az Amade kastélyt is. Egy kicsivel ezután célba értünk, megálltunk.
92 kilométer és több, mint 10 óra eltelte után véglegesen megálltunk, már nem volt tovább. Itt már sokan vártak ránk, a kísérők, a korábbi szakaszokon futók már mind itt voltak és örültek az érkezésünknek.

Végezetül pedig boldogan vendégeltük meg mindkét fél futóit, bringásait, kísérőit. Az egész napi fogyasztás visszatöltésére többek közt gulyás, pizza és pogácsa állt a rendelkezésükre. Emelett a résztvevőknek meglepetés érmekkel készültünk. De volt két olyan személy is, aki a teljes távot végig futotta, éppen ezért, Györkös Virágot és Képesi Attilát külön megjutalmaztuk a kitartásukért és a csapat vezetéséért.

A vártnál is jobban sikerült a lebonyolítás, mindannyian jól éreztük magunkat. Jövőre pedig fordulhat a kocka, ugyanis lehetséges, hogy fordítva tesszük meg ezt az utat.