Nagyon rosszak a regisztrált magyar adatok legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.- írta a HVG az OECD jelentéséről szóló cikkében.

Az egy főre eső egészségügyi költés Magyarországon csupán 1867 euró volt 2022-ben, ennél alacsonyabb csak Horvátországban, Bulgáriában és Romániában volt az EU-ban, miközben az átlag 3533 eurót tesz ki (az éllovas Németországban 5317 euró) – derül ki az OECD Health at Glance 2024 jelentéséből, amelyet hétfőn adott ki a szervezet. Az európai országok (EU-tagok, tagjelöltek, az Európai Gazdasági Térség országai) helyzetét taglaló elemzés alapján nem sokkal jobb a helyzet a GDP-arányos ráfordítás esetén sem: Magyarország mindössze a bruttó hazai össztermék 6,2 százalékát fordítja az egészségügyre, szemben a 10,4 százalékos uniós átlaggal. Ennél alacsonyabb arányban csak Lengyelország, Írország, Románia és Luxemburg áldoz erre a területre.

A kutatás szerint az uniós átlagnál (29%) jóval kevesebb közvetlen állami támogatás érkezik a területre (11%), míg a kötelező társadalombiztosítás a költségek 61 százalékát (ez 9 százalékponttal magasabb az EU-átlagnál), a magánbiztosítások pedig 2 százalékát fedezik. A zsebből történő költések (főként a magánegészségügyi kiadásokra) a rendszer bevételeinek 24 százalékát adják, ez jóval magasabb az unióban átlagosan mért 15 százaléknál.

Gyógyszervásárlásra az EU-ban átlagosan fejenként 500 eurót, Magyarországon 418 eurót költöttek, ennek nagy részét vényköteles gyógyszerekre, ezzel hazánk a középmezőnyben található. Abban a tekintetben viszont hátul kullog az ország, hogy a gyógyszerkiadások mindössze 45 százalékát fedezi az állam, szemben az EU-ban mért 70 százalékkal, vagyis a kiadások több mint felét zsebből fizetik nálunk.

Praktizáló orvosból (szakterülettől függetlenül) mindössze 3,5 jut ezer főre, ami a hatodik legalacsonyabb a vizsgált országokat tekintve (Franciaország meglepő módon 3,2 orvossal utolsó előtti, ott ugyanakkor, más országoktól eltérően nem kalkulálták bele az egyetemi képzés alatt álló leendő orvosok számát). Ápolónőkből Magyarország az ötödik legrosszabbul ellátott ország: hatnál is kevesebb nővér jut ezer főre, ennél csak Cipruson, Bulgáriában, Lettországban és Görögországban rosszabb a helyzet (az EU-átlag 8,4 nővért tesz ki).

Így Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol a lakosság számához viszonyítva mind nővérből, mind orvosból kevesebb van az uniós átlagnál.Drámai képet fest a felmérés az egészségügyi és szociális ellátó rendszerben dolgozók átlagéletkoráról is: 2022-ben az orvosok 43 százaléka, míg az ápolók negyede volt 55 évnél idősebb.

Az Eurostat egy másik adatsora szerint Magyarország mindössze Romániát és Bulgáriát előzi meg, ha azt nézzük, hogy egy ember 65 éves korában hány egészséges évre, és hány betegséggel, rokkantsággal töltött évre számíthat még. Eszerint egy, a nyugdíjkorhatár körül lévő magyar ember átlagosan további 7,1 évet nagyjából egészségesen, további kilencet pedig valamilyen bajjal terhelten fog leélni, míg a listavezető Franciaországban ez 10 egészséges és 11 betegséggel töltött évet jelent.

Borzasztóan áll Magyarország a megelőzhető okok miatti elhalálozások terén: 100 ezer főre 452 ilyen haláleset jut, ennél több csak Bulgáriában fordul elő (460 eset), míg az EU-ban átlagosan 200 ilyen van. Enyhén jobb a helyzet a „kezelhető” okok miatti halálesetek terén: itt 100 ezer főre 189 halálesetet számolt az OECD, ez a hatodik legrosszabb eredmény az EU-ban (átlag: 93 haláleset).

Riasztó, hogy a magyar felnőtt lakosság általában alig jár rákszűrésekre. A 2019-es, eleve alacsony értékhez képest 2022-re tovább csökkent (30 százalékra) azon 50-69 éves magyar nők aránya, akik részt vettek mellrákszűrésen, miközben az EU-ban átlagosan a nők 57 százaléka elmegy a vizsgálatra. Ennél alacsonyabb számban csak Romániában és Szlovákiában vesznek részt nők mammográfián.

Népegészségügyi termékadó ide vagy oda, Magyarország azon országok között van (Bulgária, Belgium, Románia és Franciaország mellett), ahol a fiatalok a legtöbb cukrozott üdítőitalt isszák. Hazánkban azon 15 évesek aránya, akik mindennap fogyasztanak ilyet, 21 százalékot tesz ki.

Egy másik riasztó adat szerint pedig Lettországot leszámítva a magyar fiatalok eszik a legkevesebb zöldséget: a 15 évesek 65 százaléka mondta azt, hogy nem eszik napi szinten zöldséget vagy gyümölcsöt. A felnőttek körében még rosszabb az arány: itt konkrétan Magyarország a sereghajtó az EU-n belül: a lakosság mindössze 41 százaléka eszik naponta gyümölcsöt, és csak egyharmada zöldséget (az uniós átlag 61, illetve 60 százalék), ez az arány az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő.

További részletek és adatok, grafikonok a HVG cikkében