A klímaváltozás már a bőrünkön is érezhető tény. A rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta, vagyis az elmúlt 136 évben 2015 volt a legmelegebb esztendő. A tendencia pedig tovább romolhat. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált: az ipari országok a világ népességének ugyanis mindössze 20%-át teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80%-áért felel. Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. A Knauf Insulation arra hívja fel a figyelmet, hogy lakossági szinten a társadalom, de saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energiahatékonyabbá tétele, különösen Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.

Magyarországon a pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát
Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

„Jó hír, hogy az utóbbi években a 2020 elvekkel összhangban csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása, ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jókora része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energiaigényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – „Csökkenő hazai energia-felhasználásunk tehát sokkal inkább az ipar számlájára írható, csak rendkívül minimális mértékben köszönhető a lakosság energiahatékonyságot célzó beruházásainak. Egyéni szinten ugyan nem vagyunk hatással az energiahatékony gyártási technológiák fejlesztésére vagy szabályozási kérdésekre, ugyanakkor felelős döntésekkel megakadályozhatjuk, hogy saját otthonaink energiapazarlóak legyenek és az utcát fűtsék” – tette hozzá a szakember.

Míg az ipar energiafelhasználása akár csak Magyarországon, szomszédaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket.