A szombati falunapon Kónyban sokan kapták fel meglepve a fejüket, mikor egy ismerős arcot pillantottak meg a tömegben. Talán nem is mindenkinek ugrott be azonnal, hogy hol látták már ezt az arcot, de aztán megismerték. Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, az MSZP elnökhelyettese látogatta meg a falunapot, sétált az ünneplők közt, beszélgetett az emberekkel.

- A nyár az agrár- és vidékpolitikában dolgozók számára az egyik legfontosabb időszak. Míg a többiek nyaralnak, itt zajlik az aratás, és a települések helyi ünnepei, a falunapok. Mik az idei év tapasztalatai?

- A kónyi nem az első és nem is az utolsó programom. Múlt héten Surdon voltam Zala megyében, ma itt, és este még balatoni borászokkal találkozom, holnap Baranyába megyünk gazdanapokra. Mozgalmas a nyár. Az aratásokkal már végeztünk. Ez a hagyományos paraszti világban is így volt. Először el kellett végezni a munkát, aztán lehetett mulatni. A rendszerváltás után, ahogy a hagyományos búcsúk, egyházi rendezvények jelentősége csökkent, kitalálták az önkormányzatok, hogy rendeznek a faluban olyan eseményt, ahol az egyre több újonnan alakuló helyi csoport és a falu is bemutatkozhatott az odalátogatóknak, és a falu lakóinak is egy hangulatos, vidám közösségi élményt adott. Ennek volt egy aranykora 2006 után, amikor az Európai Unió forrásaiból komolyabb kormányzati segítséget adtunk. Ezek a rendezvények nem olcsók, aki színvonalas rendezvényt akar, annak mélyen bele kell nyúlnia a pénztárcájába. Ezt csak önerőből egy kisebb település nem tudja megtenni. Ilyen támogatás most nincs. Ezért kevesebb rendezvény is van. Az én Pápa környéki választókerületem 84 településéből alig 30 tudott falunapot szervezni. Én ezt hibának tartom, mert a közösségi rendezvények növelik a falu összetartó és megtartó erejét. A falusi élet lényege az volt, hogy mindenki mindenkit ismert, mindenki mindenkiről tudott, mindenki mindenkin segített. Ezért tartom nagyra azokat a polgármestereket, akik megteszik a szükséges erőfeszítéseket, és még ebben a helyzetben is megszervezik a falunapjukat, mint például itt Kónyban Aller Imre. A helyi csoportoknak is fontosak ezek a fellépések, mert nem maguknak akarnak énekelni, táncolni, őket is a közönség élteti. Remélem, hogy leszünk még olyan helyzetben, hogy vissza tudjuk hozni azt a segítő rendszert, ami lehetővé teszi, hogy szinte minden faluban legyenek ilyen rendezvények.

- A sajtóból és a közösségi médiában látjuk, hogy minden nap az ország egy másik szegletében bukkanik fel falunapokon, szakmai és politikai rendezvényeken. Mik a tapasztalatai, milyen az emberek hangulata?

- Ez érdekes. Ha elmegyek egy falunapra, rendezvényre, az emberek közt járok, velük beszélgetek. Nem a „fontos emberek” számára elkülönített részeken lehet megismerni az emberek véleményét. Sokan ismernek, megszólítanak, de azt is sokan tudják, hogy engem ismeretlenül is meg lehet szólítani. A falunap persze elsősorban a szórakozásról, kikapcsolódásról szól, de nagyon sok panaszt hallok. Nem értik az emberek, hogy mi ez a nagy sikerpropaganda, az óriásplakátokon azt hirdetik nekik, hogy milyen jól élnek, főleg vidéken a személyes tapasztalataik meg egész mások. Hiányoznak a munkahelyek, nő a bizonytalanság, egyre erősebb a gyűlölködés. Sajnos nincs jó hangulat az országban, ezen kellene változtatni. Arra is jó egy falunap, hogy egy napra, egy délutánra el lehet felejteni a gondokat.