Tudja, hol van Csornán a Biczák Gizella út? Olvasson tovább, sok mindent megtud! Már csaknem 7 éve, 2011 július 19-én sajtótájékoztatón jelentette be Áder János akkor még Európa Parlament képviselő, Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő és Becsey Zsolt akkori államtitkár, hogy 935 millió forint állami támogatással, 48 millió Euro befektetéssel napelemgyár épül Csorna határában. 160 új munkahelyet ígértek, és azt, hogy 2012-ben elindul a termelés. Ezután azonban évekig nem történt semmi. Azt csak utólag tudhattuk meg, hogy miért indult nehezen a gyár építése. A beruházó Ecosolifer Kft-t Haidegger Ákos alapította a Kerék Csaba nevével fémjelzett Kartonpack Nyrt-vel. (Kerék Csaba a Kulcsár ügy másodrendű vádlottja volt) A beruházás megkezdéséhez valószínűleg nem tudtak pénzt szerezni. Ekkor lépett be a képbe az állami tulajdonú Eximbank, amely többek közt Andy Vajna TV2 vásárlását, és Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozóját hitelezte. A HVG információi szerint valószínűleg az Eximbank közreműködésével szorították ki Kerék Csabát a cégből, amit ő is és a cége is megtámadott a bíróságon, ez a per is hátráltatta az amúgy is elakadt beruházást

2014 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt néhány héttel aztán egyszer csak alapkőletételt tartottak hirtelen a kukoricaföld lemurvázott végében. A nagyszabású eseményen megjelent Áder János is, aki akkor már köztársasági elnök volt. Ő tette le az időkapszulát Haidegger Ákossal, a beruházó Ecosolifer Modulgyártó Kft tulajdonosával és ügyvezetőjével.
- Mindaz, ami itt épül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is.- mondta Áder János az ünnepségen. Úgy tűnik, nem lett igaza.

2015 kora őszén elkezdték az építkezést. Ekkor minden szépnek és jónak tűnt. 2015 novemberében az Ecosolifer Modulgyártó Kft testületi ülésen adott tájékoztatást a csornai önkormányzatnak a beruházásról. Az írásbeli tájékoztatót Haidegger Ákos írta alá, amiben a gyártás mellett a fejlesztés Csornára költöztetéséről írtak, és azt ígérték: „Az első szakaszban a cég teljes dolgozói létszáma kb 100 fő lesz, mely a következő év végére 120 fővel nő majd.” 2016 januárjában Haidegger Ákos kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy nevezze el Biczák Gizella útnak a napelemgyár megközelítését szolgáló közforgalom számára nyitott magánutat. Néhai Biczák Gizella Haidegger Ákos édesanyja volt. Ezt a kérést a képviselőtestület szó nélkül megszavazta. Sőt azt is, hogy az önkormányzat az adófizetők pénzéből több mint 30 millió forintért ivóvíz- és szennyvízcsatorna vezetéket építtessen a város határától a gyárig, mert a 2016 májusára elkészült gyár nem tud semmilyen vezetékre rákötni. Ezután derült ki az is, hogy a gyár addig nem kaphat használatbavételi engedélyt, amíg a 85-ös főútra csatlakozó közúti csomópontot ki nem építik. Erre azonban már semmilyen jel nem mutatott.

2016 őszétől egyre sötétebb fellegek gyülekeztek a beruházás felett. Minden elfogulatlan szemlélő látta, hogy nagy a baj. A kezdetben óvatos kérdések és kételyek megfogalmazói személyeskedő durva támadásokat és rágalmakat kaptak válaszul a Fidesz politikusaitól, leginkább Gyopáros Alpár országgyűlési képviselőtől. A helyi MSZP szervezet és Kránitz László megyei MSZP elnök kérdéseire a képviselő nem válaszolt, csak károgó vészmadárnak, ellendrukkernek, irigynek, a város és a fejlődés ellenségeinek bélyegezte a kérdezőket, sőt minden alap nélkül Kránitz Lászlót bűncselekmények elkövetésével vádolta. A vele szemben megfogalmazott rágalmak miatt Kránitz László beperelte a képviselőt. A perben már másodfokon jogerősen elmarasztalta a bíróság Gyopáros Alpárt, akinek a perköltségek mellett 100.000 Ft sérelemdíjat is meg kell fizetnie Kránitz Lászlónak.

Magyar Zoltán a Jobbik országgyűlési képviselője a parlamentben többször foglalkozott a napelemgyár ügyével. 2017 szeptemberében írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez „Indít-e vizsgálatot annak érdekében, hogy a csornai napelemgyár körüli visszásságokra fény derüljön?” címmel, amit a legfőbb ügyész feljelentésként értékelt, és továbbította a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek. Az ügyészség viszont ebben az ügyben nem kapkod.

Miért is jutott ez az ügy a főügyészségig, bűncselekmény gyanújáig?
Kezdetben a kérdések leginkább a beváltatlan ígéretekre vonatkoztak, a 220 munkahelyre, a város évi százmilliós iparűzési adóbevételére, ami nagyon hiányzik a kasszából. Aztán már súlyos visszaélések gyanúja is felmerült. Kránitz László 2017 júniusában bemutatta azt a dokumentumot, ami bizonyítja, hogy a magyar közreműködő szervezetek az Európai Unió támogatásából a beruházásra kifizették az 1.898.000.000 forintos támogatást. Ez valószínűleg teljesen jogtalan volt, mert építésre nem, csak gépek és berendezések vásárlására fordíthatták volna. Nem ez a csaknem kétmilliárd volt azonban a megítélt támogatás. Az EU pénze mellé ígért még egymilliárdot a magyar állam, és 7.500. 000.000 forint kedvezményes hitelkeretet nyújtott az Eximbank. Kránitz László kérésére Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője közérdekű adatigényléssel fordult az államhoz és a bankhoz, hogy mennyi támogatást fizettek ki, vagy vett igénybe a beruházó. Szíjjártó Péter külügyminiszter azt válaszolta, hogy az egymilliárdos állami támogatást nem fizették ki, mert a beruházó nem teljesítette a feltételeket. Az Eximbank azonban megtagadta a választ arra hivatkozással, hogy ahhoz Haidegger Ákos, az Ecosolifer Modulgyártó Kft ügyvezető igazgatója nem járult hozzá. A birtokunkban lévő földhivatali tulajdoni lapon azonban olvasható, és közvetett bizonyítékát adja a hitelkeret teljes felhasználásának, hogy az Eximbank forintban és Euróban csaknem hét és fél milliárd forint összértékben jegyeztetett be jelzálogot az ingatlanra. Mindezt egy olyan ingatlanra „költötték”, ami a szakértők szerint nem ér összesen másfél milliárdot.

A kezdeti dühödt védekezés és vádaskodások után váratlanul a Fidesz önkormányzati és parlamenti politikusai kiálltak a beruházás mögül, ma már csak széttárják a karjukat, hogy ez egy magánberuházás, ők semmit nem tehetnek. Pedig a kormánypárti politikusok hatékony támogatása nélkül nem kaphatott volna csaknem tíz milliárdot több jogcímen ez a beruházás, és az ő segítségük nélkül nem is fizették volna ki ezeket az összegeket olyan könnyedén valós teljesítés nélkül. 1.898.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatás mellé felvettek valószínűleg csaknem 7.500.000.000 Ft kedvezményes hitelt, amit a jelek szerint nem törlesztenek. Legalábbis erre lehet következtetni az adatigénylés elutasításából és a jelzálog bejegyzésekből. Ha felvettek csaknem kilenc és fél milliárd forintot, és építettek egy körülbelül másfél milliárd értékű csarnokot, akkor hova lett nyolc milliárd forint?

Mindezek miatt a következő kérdéseket küldtük el Áder János köztársasági elnöknek, Gyopáros Alpár országgyűlési képviselőnek és dr Bónáné dr Németh Katalin csornai polgármesternek:
Volt-e befolyása arra, hogy az Ecosolifer Kft projektje helyszínéül Csornát választotta?
Volt-e befolyása arra, hogy a csornai napelemgyár 1.898.000.000 Ft-ot kapott az Európai Unió forrásaiból, egymilliárdot az államtól és csaknem 7,5 milliárd Ft kedvezményes hitelkeretet az állami tulajdonú Eximbanktól?
Volt-e befolyása arra, hogy az Eu támogatást hiánytalanul kifizették?
Felvette-e az Eximbank teljes 7,5 milliárd forintos hitelkeretét az Ecosolifer? Törleszti-e a cég a felvett hitelt?
Mi lesz a lassan 2 éve üresen álló épület sorsa?