A gazdasági mutatók vagy a jelenlegi állampapír-hozamszintek ezt nem igazán indokolják. Alighanem kísért a múlt, és a befektetők a hosszú távú trendeket és az összképet nézik.

Az utóbbi egy évben nem volt kimagasló különbség a három szabadon lebegő kelet-közép-európai deviza, a forint, a zloty és a cseh korona árfolyamalakulása között, írja az ÁrfolyamTudós.hu. Míg az euró jelenleg 6,9 százalékkal kerül többe forintban, addig lengyel zlotyban 5,4, cseh koronában 3,6 százalékkal lett drágább. És még azt sem mondhatjuk, hogy végig a forint volt a leggyengébb. Tavaly tavasszal a cseh korona alulteljesítette a forintot, sőt rövidebb időszakokra az zlotyi is eléggé begyengült.

Ha viszont öt évre visszatekintve vizsgáljuk, akkor már nagyon feltűnő a különbség a három deviza között. Az euró/forint több mint 16 százalékkal ment fel, az euró/zloty csak hárommal, az euró/cseh korona pedig még esett is négy százalékkal. Ráadásul az első egy-másfél év stagnálása után az euró/forint egy emelkedő pályára tért, és azóta sem igazán tért erről le.

Kisebb-nagyobb ingadozásokkal ugyan, de folyamatosnak látszik a forintgyengülés. A technikai elemzők feltehetőleg azt mondanák erre, hogy most csak az emelkedő trendcsatorna alsó szélén tartózkodunk, de a trend töretlen.

A magyar gazdaság nem rosszabb az európai átlagnál, szép emelkedést mutatott az GDP sok éven keresztül, és egyes években még az infláció is nulla közelben volt. A tavalyi válság ugyan mindent felforgatott, de előtte szépen lassan csökkent az ország adósságállománya is.

Elővettünk néhány alapvető mutatót, az utóbbi öt év inflációs és GDP-adatait, valamint az állampapír-hozamokat. Ezekből az látszik, hogy a lengyel gazdaság valóban robosztus növekedést ért el, még a tavalyi visszaesést beleszámítva is több mint tizenöt százalékkal nőtt a hazai össztermék. A magyar öt éves teljesítmény sem sokkal rosszabb, a 11,5 százalékos gyarapodás különösen az Európai Unió 3,4 százalékos átlagához képest kiugró.

Lengyelországot egyenesen gazdasági csodaként emlegették 2019-ben, de a vírusválság óta ezt a kifejezést nem szívesen használják egyik országra sem. Legfeljebb az a csoda, ha az egyik országban kevésbé esik a gazdaság, mint a másikban.

Infláció tekintetében azonban a magyar gazdaság egyértelműen rosszabbul áll. Összesen 13,1 százalékkal romlott a pénz értéke öt év alatt, míg a lengyeleknél csak 8,6, az egész EU szintjén pedig 5,8 százalék volt ugyanez. Ez talán megmagyaráz valamit a forint alulteljesítéséből. De vélhetően nem az egészet, mert a forint leértékelődése jóval nagyobb, mint az inflációs különbség.

A forint lengyel zlotyhoz képest is főleg az alábbi három ok miatt gyengült

1. Évekig a világ egyik leglazább jegybankja volt az MNB, politikája folyamatos leértékelődést okozott, és ez még sokáig a befektetők emlékezetében maradhat.

2. Az infláció valamivel magasabb,

3. a gazdasági növekedés valamivel alacsonyabb volt nálunk, mint Lengyelországban.