Aki ott volt tudja, aki nem volt ott, reméljük elhiszi! Elmesélhetnénk, mi történt tegnap délután Csornán a Városi Művelődési Központban, de az nem lenne olyan hiteles, mit azoknak a szavai, akik átélték a sokkot, vagy naponta orvosként küzdenek a betegség ellen. A tegnapi rendezvény minden szereplője ugyanazt a kérdést kapta.

- Mit tanácsol azoknak a nőknek, akik a közelmúltban vagy a közeljövőben szembesültek a betegségükkel?

Halom Bori
1973-ban születtem. Van egy 19 éves lányom. A családban korábban nem fordult elő mellrák. 6 éves koromtól versenyszerűen vitorláztam és síeltem, amiket ma már csak hobbiként űzök. Szeretek olvasni, fotózni, írni, utazni, nevetni. Imádom a virágokat! 2012. november 6-án diagnosztizáltak nálam rosszindulatú daganatot a bal mellemben. Azon a napon MINDEN megváltozott. 2012. november 15-én megoperáltak, majd 6 kemoterápiás, 28 sugárterápiás kezelést kaptam. Azért kezdtem el blogot írni, mert hiszem, hogy fogok tudni Neked segíteni a saját tapasztalataimmal! Talán éppen most tudtad meg a diagnózist és nincs kihez fordulnod tanácsért. Vagy már benne vagy a kemóban nyakig, és el vagy keseredve. Talán most kezded a sugárkezelést és félsz, hogy meg fog égni a bőröd. De lehet, hogy már túl vagy minden kezelésen és a környezeted úgy gondolja, hogy kész-vége, meggyógyultál. De én tudom, hogy a lelked ezer darabra hullott, és most azt kell elkezdeni meggyógyítani. Igyekszem segíteni a hozzátartozóknak, barátoknak abban, hogy hogyan tudnak a legtöbbet segíteni Neked. Nézzetek rám! Itt vagyok, élek, boldog vagyok és egészséges! Kemény volt, de végigcsináltam! Ha nekem sikerült, Neked is sikerül! Azért hoztam létre a bejegyzés alatt álló Mellrákinfó Egyesületet 15 önkéntessel, akikből ma hatan itt vagyunk, hogy segítsük, támogassuk egymást. Aki megbetegszik, találkozzon azoknak a tapasztalataival, tanácsaival, akik ugyanazt élték át.
Aki most szembesül a betegségével, az mindenképpen keresse fel facebook oldalunkat, illetve a weboldalunkat, amit igyekeztünk úgy megcsinálni, hogy ha valakit elér ez a kórság, akkor a műtétek, kezelések végéig minden információt megtalál, hogy mi vár rá. Igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minden kérdésre választ kapjon. Van már több mint 500 fős zárt facabook csoportunk is, ahol tényleg teljesen személyes és intim információkat is megosztunk egymással. Jelentkezhettek itt is. Személy szerint mindenkinek azt üzenem, hogy mindig kell egy cél, amiért azt az adott napot túl kell élni. Mindig az adott nappal kell foglalkozni, azt kell túlélni.

Bóna Zoltánné Kinga
Ne tartsanak semmit magukban! Mindent mondjanak ki, amit gondolnak. Változtassanak az életükön!

Kingával készített hosszabb beszélgetésünket a linkre kattintva olvashatják.

Dr Sipőcz István a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház onkológusa
A legfontosabb a korai felismerés, és éppen ezért a rendszeres szűrés. Akit korán kiszűrnek, az meggyógyul. Ha már szembesült a betegségével, akkor minél hamarabb jusson el a sebészetre, legyen szövettan, és minél gyorsabban kezdődjön el az onkológiai kezelés. Ha így jár el, nagy valószínűséggel meggyógyul.

Bernáthné Gerencsér Anett
Hajrá, előre, van élet utána, talpra lehet állni! Ne halogassák! Hétköznapi emberként megélve az összes mélypontot, az összes magasat, azt mondom, talpra lehet állni. Nekem azt mondta valaki az elején, hogy 2013-ban nem szabad meghalni mellrákban. Ebben a közösségben olyan emberekkel találkoztam, akikkel különben soha nem találkoztam volna, ez az élet külön ajándéka számomra.

Ősze Kata
Nagyon sok erőt! Hallgassanak az orvosaikra, nagyon figyeljenek magukra, és nagy akaraterővel küzdjenek magukért. Nekem az orvosom is azt mondta, hogy minden fejben dől el. Ahogy a közönségnek is elmondtam, nálam 20 évvel ezelőtt diagnosztizálták az első mellrákot. Azóta több műtéten, kemo- és sugárkezelésen átestem, de élek, itt vagyok, jól vagyok. Változtassanak az életükön, kicsit legyenek „önzőbbek”, legyenek fontosabbak önmaguknak!

Harcsás Judit
Legyenek kitartóak és higgyenek! Higgyenek önmagukban és az Önöket szerető emberekben! Higgyenek a gondviselésben, hogy vigyáz ránk valaki, még élnünk kell, van még dolgunk, meg kell gyógyulnunk. Fogadják meg az orvosok tanácsait, de mindenkinek más-és más a gyógyulás útja. Találjanak erre rá, és járják végig ezt az utat! Az én szerencsém, hogy az utamat a könyvemben is megírhattam.