Már az ülés megkezdése előtt zárt ajtók mögött tárgyalt a testület a szélkerekek telepítéséről a befektetők képviselőjével. A hosszas egyezkedés után jelentős késéssel kezdődött a testületi ülés, ami miatt Dr Turi György polgármester többször is elnézést kért a várakozóktól.
Az ülés eleinte békés mederben csordogált. Meghallgatták a GYSEV Zrt tájékoztatóját a társaság múltjáról, jelenéről, jövőbeni elképzeléseiről, fejlesztési terveiről. Az kitűnt, hogy a GYSEV továbbra is központi szerepet szán a csornai állomásnak, több fejlesztési elképzelésük kötődik ide. A kelet-nyugati vasúti közlekedés egyik csomópontjaként számolnak továbbra is Csornával, még több szerelvénnyel, és a szerelvények csornai összeállításával. Mivel a 86-os főút forgalmát már így is túlzott mértékben zavarja sorompó, a fejlesztést új vágánypár építésével az állomás keleti oldalán tervezik, a pápai vonal mellett.
A képviselők két témára tértek ki, egyrészt a 86-os főutat sokszor elzáró sorompóra, és a vasútállomáson található utolsó működő csornai ártézi kútra. Az évtizedek óta beszédtéma alul-vagy felüljáró építés a vasút felett újra szóba került, de erre se a GYSEV-nek, se a városnak nincs pénze, még a kettőnek együtt se. A GYSEV együttműködést ígért, ha egy későbbi pályázati forrás ezt az építkezést támogatná. Az persze nagy kérdés, hogy az elkerülő út megépítése után mekkora marad ennek az útnak a terhelése, és az is probléma, hogy az Európai Unió párhuzamos fejlesztést nem támogat, tehát az elkerülő út után részben ugyanannak a problémának a megoldására nem valószínű, hogy ad pénzt.
A régóta vajúdó és többször elhalasztott ügyben döntés született. Az önkormányzat hozzájárul szélkerekek telepítéséhez a város határában. A befektető 6 db 2 MW-os szélerőmű építését tervezi. A testület elfogadta azt az alkut, hogy feltételekkel, de hozzájárul a beruházáshoz. A befektető a beruházás megvalósulása után az első befejezett üzleti évet követően minden legalább 2 MW-os torony után az iparűzési adón felül 2000 Euró-t fizet szabad felhasználású közérdekű kötelezettségvállalásként az önkormányzatnak, a következő feltételek együttes fennállása esetén. A forint árfolyama nem lehet 310 Ft /Euro felett, és az áram átvételi árának legalább 27,12 Ft-ot el kell érnie.
Mint várható volt, a legélesebb vitát a Molnár Kft ki nem fizetett novemberi számlájának ügye kavarta. Molnár Ferenc levelet írt az önkormányzatnak, amiben kifogásolta, hogy a novemberi számlájukat az önkormányzat nem fizette ki.
Dr Turi György polgármester ezzel kapcsolatban a következőket mondta. A helyi tévé nem közölte a Csornai Korona Egyesület egyik közleményét. A levelében Molnár Ferenc azt írta, hogy a szerződés szerint minden megjelenéshez Háncs Károly engedélye kell. Neki erről 1848 jut eszébe, már akkor is a sajtószabadság és a cenzúra eltörlése volt az egyik legfőbb cél. Úgy látszik, visszajutunk oda. Megkérdezte: Miért büntetik Csornát? A FIDESZ képviselők Balogh Csaba szavazatának segítségével úgy döntöttek, hogy Csorna a többi városnál lényegesen drágább áron kapja a szolgáltatást, ha kapja. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy ennek a politikai ügynek a tervezett kivizsgálásába hivatali köztisztviselőt is belerángassanak, az ellen meg különösen tiltakozik, hogy a vizsgáló bizottságba az ellenérdekű fél (Molnár Kft) ügyvédje is helyet kapjon. Számára elfogadhatatlan, hogy a csornai önkormányzatot csak a FIDESZ képviselheti a helyi médiában. Az pedig érthetetlen volt a számára, hogy amikor a Kisalföld felkérte, hogy értékelje az elmúlt évet, az ő mondandóját Molnár Ferenccel kommentáltatta a lap. Molnár Ferenc nyilatkozatában és a tévé adásaiban is csak arról van szó, hogy viták, konfliktusok, békétlenség van a testületben, ezért nem halad a város. Más önkormányzatokban, a parlamentekben, az Európai Parlamentben is vannak éles viták, akkor ez miért baj nálunk? A vitákat szerinte éppen Molnár Ferenc gerjeszti ezzel a hozzáállásával.
Kiss Ottó és Háncs Károly szerint pedig pont a polgármester szítja folyamatosan a vitákat, képtelen az együttműködésre. Ne csak általánosságban vádaskodjanak, mondjanak konkrét példát!-kérték. Gecsényi András szerint a tévés szolgáltatásért Csorna fizeti a legtöbbet, mégis a legkevesebbet szerepel. Két konkrét példával is bizonyította, hogy a helyi tévé a FIDESZ-nek megteszi azt, amit másnak nem. (Közlemény beolvasása személyes megjelenés nélkül) Klauszer Péter elmondta, hogy ő már nyilatkozott a helyi tévének, ami bezzeg az újságban már nem jelent meg. Ezért érzik úgy, hogy nem érdemes a tévének nyilatkozni, nem kezelik őket egyenrangúnak a FIDESZ képviselőivel.
Arra a határozati javaslatra, hogy a Molnár Kft panaszát utasítsák el, a FIDESZ és Balogh Csaba nemmel szavazott (7 szavazat) a Korona Polgári Egyesület 5 igen szavazatával szemben. A testületi többség azt a javaslatot fogadta el (7 igen 5 nem), hogy Molnár Ferenc kifogásának helyt adnak, és eseti vizsgáló bizottságot hoznak létre az ügy kivizsgálására, melynek tagja lesz a Molnár Kft és az önkormányzat ügyvédje, a jegyzőt pedig megbízták, hogy delegáljon egy pénzügyi szakembert a hivatalból.
Dr Turi György a szavazás után kijelentette, hogy azért nem javasoltak senkit a vizsgálóbizottságba, mert nem akartak asszisztálni ahhoz a folyamathoz, aminek már most tudják, hogy mi lesz a vége. Viszont egy további ügy kivizsgálását is kéri a felálló bizottságtól. Birtokában van Gyopáros Alpár országgyűlési képviselővel készített tévé interjú teljes felvétele. Abban nem szerepelnek azok a mondatok, amiket a tévé interjú alapján készített Rábaközi Magazin cikkben adtak a képviselő szájába.

Ezek a mondatok nem hangzottak el a tévé interjúban. A polgármester felolvasott egy levelet is, amiben a napelem gyár befektetője megköszönte a konstruktív hozzáállásukat, és kijelentette hogy nem voltak olyan Fidesz-es fejlesztési javaslatok, amiket ők nem fogadtak el.
Háncs Károly kikérte magának, hogy a polgármester újra vádaskodik.
Ezután a testület zárt üléssel fejezte be munkáját.
A testület további döntéseire még visszatérünk.