A „Rábaközben minden névnek üzenete van” ezzel a mondattal nyitotta meg előadását a tanárnő, és igen érdekes előadást hallhattunk ezúttal is. Betekintést nyerhettünk a hely- és személynevek kialakulásába, azoknak jelentésébe és az üzenetébe. A névnek értéke van, ezáltal különböztetünk meg a mindent, illetve következtetünk, asszociálunk bizonyos dolgokra. Már a Bibliában is a névadás igen fontos helyen állt, mikor az Úr megteremtette az állatokat és az ember elé vezette őket, hogy nevezze el azokat.
A nyelvészet arra törekszik, hogy a nagy egységből a kis egység felé haladjon, ilyen például: először családnév (nagy egység) aztán a keresztnév (kis egység), vagy a dátumozás: először év aztán hónap és a nap egyre jobban a kisebb felé.
A magyar családnevek őrzik még a régi, ősi szavainkat, amelyekből rengeteg információ kiderül egyes emberekről, foglalkozásukról, szokásaikról. Ezek a nevek a 16. századtól a 19. századig nagyon sokat változtak, de mondanivalójukat, jelentéstartalmukat nem vesztették el.
Az elnevezéseket nagyban befolyásolta az adott település etnikai összetétele, a kor, az éppen „divatban” lévő nevek, „ A társadalom és a nyelv szorosan összefügg”. Ilyen volt például, hogy bizonyos neveket csak előkelő családok adhattak gyerekeiknek, az asszonyokat egy bizonyos ideig csak másodrendű állampolgárként kezelték, nem is említették a nevét, csak hogy kihez tartozik. Egyszóval a rengeteg minden befolyásolta, hogy mi alapján neveznek el valamit, illetve valakit.
Napjainkban három nagy csoportja van a keresztneveknek: ősi magyar nevek,új divat nevek,hagyományos nevek.A keresztnevek sokat üzennek a családokról felmenőkről, például vallási felekezetekről.
A földrajzi egységek különböző környezeti, vallási adottságok alapján kapták nevüket. Például talajról, tájról: Sebes, Öntés, Földsziget, Szárföld, vagy szent magasztalásról: Rábaszentandrás, Magyarkeresztúr,
Bel- és külterületei neveink régi eseményeket idéznek meg bennünk: Szelencés (orgona ) Csigoros (tölgy)
Ilyen pl: Kapuvár, ami a kapu szóból származik. Ezt a nevet még a honfoglaló őseink adták neki. Eddig a területig jutottak, és itt ki alakították a gyepűt, amihez kaput kellett nyitni, ez elég hosszan elhúzódik észak-nyugat Magyarországon.