A Csornai Széchenyi István Körzeti Általános Iskola adott otthont pénteken az I. Rábaközi Tájnyelvi Vetélkedőnek. Gecsei Edit a verseny ötletgazdája, a házigazda iskola magyartanára nyitotta meg a versenyt. A 4 évvel ezelőtti országos verseny győztesei, a Szechenyi akkori csapatának tagjai elevenítették fel a siker emlékeit.

Kónya Tamásné, a Csornai Általános és Művészeti Iskola igazgatója köszöntötte a csornai, kapuvári, szili, rábatamási, mihályi, bősárkányi versenyzőket és a vendégeket, majd Mezey Katalin József Attila díjas költő, a vetélkedőt anyagilag is támogató Írók Alapítványa létrehozója és a zsűri elnöke ismertette a verseny menetét.

A vetélkedőn három feladatot kellett megoldania minden versenyzőnek. Először egy mesét, vagy helyi történetet kellett elmondaniuk maximum 5-6 percben, majd el kellett mondaniuk 3 rábaközi szólást vagy közmondást, amit értelmezniük is kellett. Az írásbeli feladatban idézetekből kellett tájnyelvi szavakat, kifejezéseket megkeresni.

A helyezések:

I. helyezett Kocsis Gábor Szil felkészítő tanár: Domonkos Gáborné
II. helyezettek Nagy Nóra Szil felkészítő tanárDomonkos Gáborné és
Szalai Dávid Katolikus Iskola Kapuvár felkészítő tanár: Vida Ferencné
III. helyezettErdős Enikő Bősárkány Felkészítő tanár: Berki János
Különdijat kapott a Mihályi iskola hagyományőrző csoportja, felkészítő tanár: Takács Gézáné.

A verseny után a mihályi csoport bemutatta a falujukra jellemző bohócjárást, és a beöltözött gyerekek táncra perdítették a zsűrit. A közönség jóizűen fogyasztotta a mihályiak által készített rábaközi süteményt, a kráflit.

A végén Gecsei Edit közoktatási szakértő megköszönte az iskolák értékmentő munkáját. Kiss Jenő professzor zárszavában hangsúlyozta: a tájnyelv őrzi a nyelv ősi elemeit, színesiti a beszédet, őrzi a sajátos szólásmódot és ezzel gazdagítja a közös nyelvi kincset. Megköszönte az iskolának, hogy helyet adott a rendezvénynek és Gecsei Editnek azt az értékmentő munkát, amit a Rábaközben és országosan a magyartanításban folytat.

Mezey Katalin értékelte a versenyzők teljesítményét, és megköszönte a felkészítő tanárok munkáját.

A verseny előtt rövid interjút adott portálunknak Kiss Jenő nyelvészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

- Professzor úr Ön rábaközi születésű, Mihályiból származik. Él-e még a kapcsolat a szülőfalujával?

- Természetesen, rendszeresen hazajárok. Ma délelőtt is voltam otthon, mielőtt idejöttem. Elvégeztem a szükséges kerti munkákat.

- Egy laikusnak hogy magyarázná el, mi is az a tájnyelv?

- A tájnyelv tulajdonképpen a nyelvjárások kutatása. A kiejtéstől a szavak jelentéséig, a változatos szóalakokig mindennel foglakozunk, ami a köznyelvtől való területi eltérésben benne lehet.

- Változó, globalizálódó világunkban, amikor nagyon jellemző amobilitás, már nemcsak országon belül, hanem külföldre is, megőrizhető-e a tájnyelv?

- Szerintem megőrizhető, sőt meg is kell őriznünk. Ezt jól szolgálják a maihoz hasonló vetélkedők is, hogy a fiatalok ismerjék és értsék a tájnyelvet. Az identitás egyik legerősebb kifejező eszköze a tájnyelv. A helyi nyelvjárás, szavak, kiejtés ismerete egyfajta otthonosságot ad. A globalizáció se mond ennek ellent. Általában kétféle helyzetben beszélünk. Formális nyelvi helyzetekben, hivatalos közlésben a köznyelvet használjuk, azt is mondhatnám, nyelvileg viselkedünk. Otthon azonban a tájnyelvet, a gyermekkorunkban tanult nyelvet használjuk. Éppúgy, ahogy én ide öltönyben jöttem, de természetesen délelőtt a kertben egész más ruhában dolgoztam.