Munkaerőpiaci szakértők szerint mára minden szakma hiányszakmává vált, nincs olyan terület, ahonnan ne hiányoznának a megfelelő képzettségű munkavállalók – vagy, mert nem elegendő a szakirányú oktatást elvégzők száma, vagy pedig a jelöltek felkészületlenségükből kifolyólag alkalmatlanok az adott feladat minőségi elvégzésére –, legyen szó akár szellemi, akár kemény fizikai munkakörről. Túlnyomó többségben a hiánylistán a fizikai szakmák állnak, mint pl.: CO hegesztő, ács, villanyszerelő, asztalos stb. Az Országos Kereskedelmi- és Iparkamara megyénként és külön a fővárost érintően határozza meg a hiányszakmák listáját, melyben kiemelt helyet szerzett az autóipar, az informatika, az elektronikai, az építő- és a vendéglátóipar, de az egészségügyi és a szociális területek is.

Autóipari érintettség

Már 2016-ban arról cikkeztek különböző médiumok, hogy kellő létszámú, szakirányú képesítéssel rendelkező munkás hiányában a hazai autóipari ágazat is hamarosan behúzhatja a kéziféket, ami az iparnak megcsappanó versenyelőnyöket, illetve elmaradó befektetéseket hozhat a termeléskorlátozás mellett. Az említett évben még nem okozott nagy gondot mindez a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkára, Kilián Csaba szerint, ellenben már akkor előszelei fújtak annak, hogy az újabb beruházások idecsábítása és megszerzése, valamint a további projektek veszélybe kerülhetnek, ha nem sikerül megoldást találni a növekvő munkaerőhiányra.

A félelmek beigazolódni látszanak, mivel a korábbi előrejelzéseknek megfelelően egy autógyári beruházást már akkor elbukott az ágazat, mára pedig a hiányszakmák átka abszolút elérte ezt a szektort is. Szakképzett munkaerőhiányra hivatkozva egy újabb autóipari beszállítócég gondolta meg magát nem túl rég. Ők egy Pécs melletti településen kívántak volna létrehozni egy ezer főt foglalkoztató üzemet, azonban tervüktől elálltak, mivel úgy találták, nem lett volna elegendő, az ágazathoz megfelelően képzett munkaerő.

A probléma növekvő nagysága azért ad meglehetősen megalapozott okot az aggodalomra, mert a magyar gazdaság egyik húzóágazataként az autóipar adja a GDP több, mint tíz százalékát. Emiatt például egy nagyobb autóipari gyár leállása jelentősen befolyásolhatja a GDP-t. Az ágazatbeli probléma korábban inkább csak a magasabb szakképzettséget igénylő, többnyire mérnöki állásokat érintette, azonban 2-3 év alatt oda fajult a dolog, hogy immár a szakirányú képzettséget nem feltétlen megkövetelő, azonban alkalmasságot megkívánó, például operátori munkakörökben is hiány tapasztalható.

A kialakult helyzet okai

Az autóipari szakmunkáshiány oka a MAGE főtitkára szerint nem feltétlenül az elvándorlásban keresendő, hiszen elmondása szerint elsősorban a betelepülő, hatalmas beruházásokban gondolkodó, több millió eurós fejlesztéseket megvalósító óriásvállalatok (pl. a Mercedes Kecskeméten) jelenléte indukálta a jelenséget, hiszen tevékenységükkel jelentős számú, alkalmas munkaerőt szippantottak fel, ami nyomást gyakorol a kapcsolódó piacokra is. Így a folyamat a hazai kis- és középvállalkozásoknál is fokozott munkaerőigényt teremtett, főleg, amelyek beszállítóként érintettek.

Emellett a probléma másik fő forrása az átlagbérek szintje, noha az utóbbi években, regionális eltérésekkel 10-25 %-os emelkedés volt a szektorban, ami sajnos még mindig kevésnek bizonyul a környező országokéhoz képest, ami az autóipari munkaköröket illeti. Ezért elsődlegesen az ágazatbeli bérek felzárkóztatása lehetne a megoldás, amivel a szakirányú érdeklődőket meg lehetne fogni, ill. általa jobban vonzaná a szakma kitanulása a fiatalokat, valamint átképzést vállalnának az ilyen irányú érdeklődéssel bíró munkavállalók.