Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőkészüléket nem rendeltetésszerűen használjuk, ha szabálytalan a kivitelezés, vagy ha elmulasztjuk a műszaki felülvizsgálatot vagy ellenőrzést. Emellett a tüzelőanyagok tárolására is megfelelő figyelmet kell fordítani.
A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát minden esetben bízzuk szakemberre.

Mindig olyan tüzelőanyaggal fűtsünk, amelyet előírtak fűtőberendezésünkhöz. Szilárd tüzelésű fűtőberendezésben kezeletlen, száraz fahulladék, esetleg papír égethető el. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig a káros anyagok áramolhatnak vissza. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek. A tűzre dobott háztartási hulladékok nagymértékben szennyezik a környezetünket és károsítják egészségünket, de könnyen életveszélyes állapotokat is előidézhetnek otthonunkban.

Fontos, hogy a kéményeket is rendszeresen, szakemberrel ellenőriztessük és tisztíttassuk, amely a lakosság részére ingyenes.

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag (tüzifa, vagy épp a száradó ruhák) között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A tüzelőberendezés füstcsöve is legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, hogy ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről.

A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, (főként új nyílászárók beszerelésekor, amik szinte hermetikusan zárnak) szellőztessen rendszeresen, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan, fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagot ne tudja meggyújtani.

Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni!

A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészülék közelében ne tároljunk fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak kihűlt fűtőberendezésbe szabad tölteni! A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük gázkészülékeink állapotát! A gázzal üzemelő tűzhelyet, propánbutángáz-palackos hősugárzót ne használjon lakásfűtés céljára!

Nyílt égésterű gázkészülékek használatakor is fontos a megfelelő levegő utánpótlás, a rendszeres szellőztetés.

A füstérzékelő életet menthet a lakásokban!

Nemcsak a tűz jelent veszélyt, hanem a keletkező füst és a különböző mérgező gázok is. Az otthonunkban előforduló tűzesetek megelőzését szolgálják azok a füstérzékelők, amelyek a mennyezeten elhelyezve hangjelzéssel riasztanak. Az otthoni riasztók optikai elven működő füstérzékelővel vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy a riasztó érzékelni tud egy esetleges tűzből származó füstöt a levegőben, ugyanakkor nem érzékeli se a meleget, se a gázt, vagy közvetlenül a tüzet. Ha a füstérzékelőt megfelelően szerelik fel, akkor veszély esetén időben fog jelezni. Tűz esetén értékes másodperceket nyerhetünk vele, ez pedig elég lehet ahhoz, hogy el tudjuk hagyni a házat és hívni tudjuk a tűzoltókat.