Az Élet Menete Alapítvány – a magyarországi holokauszt 80. évfordulójának alkalmából, az „Emlékezzünk és emlékeztessünk” parancsa jegyében – pályázatot hirdet 14-23 év közti fiatalok számára. A pályázat kezdeményezője: Hárs Gábor nyugalmazott nagykövet, holokauszt-túlélő.

A pályázat témája: a magyarországi Holokauszt, különös tekintettel annak a nyilas uralom (1944. október – 1945. március) idején történő tombolására.

A pályázati munkák jellege: tudományos, irodalmi, művészeti (képzőművészeti, zenei stb.) alkotás. Formája és terjedelme kötetlen.

A pályázatokat az info@eletmenete.hu email címre kérik beküldeni a pályázó neve (vagy jeligéje), életkora és elérhetősége feltüntetésével.

A pályázat lezárása: 2024. június 21.

A pályázatokat erre a célra felkért bizottság bírálja el. A pályázatok díjazása: az első három helyezett tárgyi és pénzjutalomban, illetve oklevélben, a további résztvevők tárgyi jutalomban és oklevélben részesülnek.
Az eredményhirdetésre, a pályaművek bemutatására és a díjkiosztásra 2024. november 9-én (szombat), Budapesten kerül sor, később megnevezendő időpontban és helyszínen.

"Csorna teljes zsidó lakosságának létszáma a németek bejövetele után elrendelt és 1944 áprilisában történt összeírás (amelyben az akkor munkaszolgálatot teljesítők is benne foglaltattak) tanúsága szerint zsidó vallású személy 787, valamely keresztény vallást követő, de zsidónak számító személy pedig 13 volt (akiket persze – egyetlen kivétellel, mert a férje nem zsidónak számító keresztény volt, – szintén Auschwitzba deportáltak!). Az 1945-ben készített összeállítás szerint (amikor már biztosnak látszott, hogy aki addig nem tért vissza és nem is adott életjelt magáról, vagy eleve már Auschwitzban, vagy valahol Németországban, vagy a Magyarország számára az 1941 júliusában kezdődött háború színhelyein munkaszolgálatosként elpusztult) a csornai zsidóság veszteséglistája: a 787-ből 634 zsidó vallású (80,76 %) és a 13-ból 9 keresztény vallású, korábban megkeresztelkedett (69,23 %) áldozat." (részlet Dr Berecz Endre: Emlékezés a csornai zsidóság történetére című 2006-ban készült írásából)

"Az akkor Csornán tartózkodó, és a már korábbana kijelölt gettóba összezsúfolt zsidó és zsidónak számító keresztény vallású lakosságot 1944 június 21-én, személyenként az engedélyezett 20 kg-os csomagot vive magukkal, a Fő téren gyűjtötték össze, innen őket délután gyalogmenetben a csendőrök az állomásra kisérték. (Hogy ezt a lakosság, hogy ítélte meg, arra jellemző, hogy a visszatértek elbeszélései szerint az állomásra vezető útvonalon egyetlen ember nem volt látható, egyes helyeken a boltok rolói is le voltak húzva, gyakorlatilag – a Fő tér egy erkélyén nevetgélve tanyázó és örvendező néhány, már korábban is ismert szélsőjobboldali beállítottságú személyen kívül – senki nem óhajtotta
látni a szomorú, meggyalázott menetet)." -olvasható a már idézett tanulmányban.

Az ő emléküket őrzi Csornán a 2005-ben állított, Szent István téren található emlékmű, amelyen valamennyi áldozat neve és életkora is szerepel.

"Felejteni nem szabad, emlékezni kell, megbocsájtani az oktalan gyűlölet okozta
veszteséget és fájdalmat nehéz! Talán egyszer mindezt békévé oldja az emlékezés"- írta a veszteséglista végén Dr Berecz Endre, a kevés csornai holokauszt-túlélők egyike.

Az utókor tiszteletét és részvétét jelezhetné egy csornai pályamű. Van mire emlékezni és emlékeztetni Csornán is.