Hírek
2011. Július 29. 14:41, péntek |
Belföld
Forrás: OrientPress
Ember nevelte fel a kiskengurut
Sikeresnek mondható Frodó, a Fővárosi Állat- és Növénykert Derby-kengurujának mesterséges felnevelése.
Az elmúlt hónapokban műerszényben tartott és cumisüvegből táplált kölyök a nappalokat már a többi állat között tölti, és lassan teljesen átáll a szilárd táplálékra is. Az éjszakákat azonban még egy erszénypótló tarisznyában vészeli át, és kiegészítésként tejet is kap cumisüvegből.
Nem mindennapi feladattal szembesültek az állatkerti szakemberek március 13-án, amikor a Derby-kenguruk egyikének erszényéből kiesett a cseperedő kiskenguru. Hasonló esetek a természetben is előfordulnak, olyankor azonban biztos a kölyök pusztulása, mert sem az anya nem tudja visszatenni, sem a kölyök nem képes visszamászni a biztonságot nyújtó erszénybe. Az állatkertekben ilyenkor emberi segítséggel próbálják visszajuttatni a kipottyant zsebibabát, ez azonban – az anyaállat félénksége és ellenállása miatt – nem mindig lehetséges. Ilyenkor a gondozók az állat mesterséges nevelésével próbálkoznak. Ez meglehetősen nehéz feladat, hiszen a kenguruk igen rövid – e faj esetében 29 napos – vemhesség után, fejletlen, embriószerű állapotban jönnek a világra, s az erszény éppen arra szolgál, hogy – afféle második méhként – hónapokon át megfelelő körülményeket biztosítson a kölyöknek. Ebből adódóan minél fiatalabb korban esik ki a kölyök az erszényből, annál kisebb az esélye a mesterséges felnevelés sikerének.
A budapesti kiskenguru kipottyanásakor 370 grammos volt, ami ennél a fajnál nagyjából öthónapos kornak felel meg, tehát valamikor október derekán születhetett (a kenguruk ellését csak a legritkább esetben lehet megfigyelni, így a születési időre következtetni szoktak). Az azonnal elvégzett állatorvosi vizsgálat után a kölyök átmenetileg a Szegedi Vadasparkba került, mert a Fővárosi Állat- és Növénykertben épp nem állt rendelkezésre megfelelő tejelőképességű anyakecske. Az előnevelési szakaszban tehát a szegedi állatápolók gondoskodtak a hímnek bizonyult, s időközben – érthető okok miatt – Tarisznyádi-Zsákos Frodónak elnevezett kiskengururól. A cseperedő állat még a tavasz folyamán visszakerült Budapestre, s azóta Frodót a fővárosi kert állatgondozói nevelik. Búvó- és pihenőhelyként egy tarisznyát alakítottak át erszénypótlóvá, a testhőmérsékletűre melegített kecsketejet pedig cumisüvegben kínálják az apróságnak. Az etetési idők betartása és a megfelelő hőmérséklet folyamatos ellenőrzése miatt kezdetben a gondozók mindenhová magukkal vitték a tarisznyából kikandikáló kiskengurut. Az elmúlt napokban azonban megkezdték a most már kilenc hónapos és két kilogramm tömegű állat kiszoktatását a többi kenguru közé. Jelenleg a nappalokat a kifutón tölti, éjszakára azonban még visszatérhet a műerszénybe, és bár a szilárd táplálékot is elropogtatja, naponta négyszer tejet is szokott még kapni.
A természetes úton felcseperedő Derby-kenguruk általában nyolc hónapos koruk után hagyják el végleg az erszényt, és kilenc hónapos korukig élnek anyatejen. Frodónál az egyedfejlődés ezen állomásaira egy-két héttel később kerül sor, ám lényegében már most elmondható, hogy az állat mesterséges nevelése – a budapesti és a szegedi állatgondozók közös munkája nyomán – sikeresen zárult. Ez komoly eredmény, hiszen viszonylag ritka, hogy a kiskenguruk mesterséges felnevelése minden komplikáció nélkül sikerüljön. Ráadásul az állatkertek gyakorlatában többféle felnevelési és táplálási mód is ismeretes. A természetesen felnövekvő kölykök számára az anyaállat olyan tejet termel, amelynek összetétele és táplálóanyag tartalma a tejtermelési időszak folyamán többször is változik. A tej szénhidráttartalma például csökken, a zsírtartalom viszont nő az idő előrehaladtával, miközben a fehérjetartalom többé-kevésbé állandó marad. Ennek utánzására különféle receptek léteznek, de szoktak próbálkozni az állatkerti növényevő emlősök mesterséges felnevelésére széles körben és igen jó eredménnyel használt kecsketejjel is.
A Derby-kenguru (Macropus eugenii) a 71 ismert kengurufaj közül a közepes nagyságúak közé tartozik. A nőstények 4-6, a hímek 7-9 kg-osra nőnek. Elterjedési területe ma már csak töredéke az egykorinak, napjainkban a Kenguru-szigeten, Délnyugat-Ausztráliában, valamint a délnyugati partvidék mentén számos kisebb szigeten találkozni velük vadon. Emellett Új-Zélandon is élnek Derby-kenguruk, oda azonban az ember telepítette be őket. A magyar nyelvben is használt neve Edward Smith-Stanley-re (1775-1851), Derby tizenharmadik grófjára utal, aki Knowsley-beli állatseregletében számos egzotikus állatot, többek között nyugat-ausztráliai Derby-kengurukat (Macropus eugenii derbianus) is tartott. Angol nyelvterületen több neve is van, amelyek közül a „tammar wallaby” a legelterjedtebb.
A faj tudománytörténeti érdekessége, hogy az első kenguruk, amelyeket az európai felfedezők megpillantottak, szintén Derby-kenguruk voltak. A közhiedelemmel ellentétben erre az első megfigyelésre nem James Cook első déltengeri expedíciója során, hanem másfél évszázaddal korábban, 1629-ben került sor. Ebben az évben egy holland hajó, a Batavia zátonyra futott a nyugat-ausztráliai partok mentén fekvő Houtman-zátonyok térségében. Az egyik közeli szigetre menekülő hajótöröttek voltak az első európaiak, akik bizonyíthatóan kengurut láttak. A kapitány, Francoys Pelsaert (1595-1630) a szerencsétlen expedícióról szóló munkájában még a megfigyelt kenguruk sajátos utódgondozásáról is említést tett, ám az olvasók, és a holland Kelet-Indiai Társaság illetékeseinek figyelmét inkább lekötötte a hajótöröttek körében kitört ellenségeskedés, gyilkosságok és más hasonló események leírása, a kengurukról szóló híradás így nem keltett különösebb feltűnést Európában.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a megnyitás, azaz 1866 óta élnek kenguruk. A legelsőként beszerzett egyed egyébként szintén Derby-kenguru volt. Az elmúlt 145 évben összesen 13 különböző fajt (hosszúorrú patkánykenguru, tasmániai patkánykenguru, ecsetfarkú patkánykenguru, kurtafarkú kenguru, vöröshasú filanderkenguru, mocsári kenguru, fürge kenguru, Derby-kenguru, Bennett-kenguru, hegyikenguru, szürke kenguru, kormos kenguru és vörös kenguru) láthatott a közönség. Jelenleg három faj kerül bemutatásra. Közülük a kormos kenguruk (hívják nyugati szürke óriáskengurunak is) a legtermetesebbek, az ecsetfarkú patkánykenguruk pedig a legkisebbek, a legnépesebb, 11 egyedből álló csapatot viszont a Derby-kenguruk alkotják.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 26. 08:02, kedd | Belföld
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon - jelentette ki a kormányfő hétfőn Budapesten.
2024. November 26. 08:00, kedd | Belföld
A kormány szerint elégedettek a betegek az új alapellátási ügyeleti rendszerrel
Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer 2023. februári elindítása óta meghaladta az egymilliót az ebben a formában ellátott esetek száma
2024. November 26. 07:58, kedd | Belföld
Szijjártó Péter: Magyarország a legbiztonságosabb helyszín Európában a kelet-nyugati együttműködés számára
Magyarország a legbiztonságosabb helyszín Európában a kelet-nyugati együttműködés számára, ebből, a gazdasági semlegesség stratégiájából hazánk eddig is sokat profitált, és ezután is sokat fog profitálni
2024. November 25. 08:03, hétfő | Belföld
Czepek Gábor: Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója épül Szolnokon
Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója épül Szolnokon - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára szombaton a minisztérium Facebook oldalára feltöltött videójában.