A globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik Európa hőmérséklete – állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió éghajlatkutató ügynöksége (Copernicus).- írta a szabadeuropa.hu

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan csak 1,3 Celsius-fok. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény aláírói a globális felmelegedés megállítását tűzték ki célul 1,5 Celsius-foknál.

A szakértők az üvegházhatású gázok kibocsátásában látták a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, kiemelve, hogy emellett az El Niño időjárási jelenség is szerepet játszott benne. Arra figyelmeztettek, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen.

Tudatták, hogy tavaly Európa áramtermelésének mintegy 43 százaléka megújuló módon zajlott, az egy évvel korábbi 36 százalékhoz képest ez jelentős előrelépésnek számít, de az átállás további gyorsítására lenne szükség.

„Európában újabb év telt el emelkedő hőmérsékletekkel és az éghajlati szélsőségek fokozódásával, így csúcshőmérsékleteket hozó hőséggel, erdőtüzekkel, a gleccserjég olvadásával és elmaradó hóeséssel” – jelentette ki Elisabeth Hamdouch, az Európai Bizottság illetékes egységének vezetője.

Közölte, hogy március volt zsinórban a tizedik hónap, amikor megdőlt a hőmérsékleti rekord.

Az időjárással és klímaváltozással kapcsolatba hozható gazdasági veszteségek tavaly a becslések szerint meghaladták a 13,4 milliárd eurót.

„Több százezer embert érintettek 2023-ban az időjárási szélsőségek, amelyek hatalmas veszteségekért voltak felelősek a kontinensen” – mutatott rá Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.

A jelentésben kitértek a hőhullámokra, az erdőtüzekre, az aszályra és az árvizekre, de még a gleccserek olvadására is. Utóbbi kapcsán aláhúzták, hogy például az Alpok megmaradt jégtakarója nagyjából tíz százalékát vesztette el az utóbbi két évben.

Ugyanakkor kivételeket is érintettek: például Skandináviában és Izlandon az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet.

Európa-szerte nőtt az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma, tavaly több mint 150 áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot.

A tavalyi erdőtüzek következtében London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le – számolt be róla a jelentés, kiemelve, hogy Görögországban pusztított az eddigi legnagyobb európai tűzvész, mintegy 958 négyzetkilométeren.