Mindig tanul az ember. A csornai képviselő-testület legutóbbi ülésén azt tanultam, hogy az önkormányzat vezetése a kritikát rágalmazásnak, az ellenszavazatot árulásnak, a törvényesség védelmét bűnnek tekinti. A tegnapi ülésre interpellációt merészeltem benyújtani a polgármester és a jegyző irodáinak felújításáról, amire a polgármester hisztérikus személyeskedéssel, képviselői munkám becsmérlésével és fenyegetőzéssel válaszolt. Ebben a stílusban én nem kívántam válaszolni, ez nem az én stílusom.

Építőipari kivitelezésben dolgozva tudom, hogy milyen szigorú szabályai vannak egy munka megfelelő bizonylatolásának, amit szerettem volna megnézni. Nem tudták megmutatni, mert még nem készültek el. A jegyző asszony mondta nekem azt, hogy minden papírt utólag készítenek el, mert később egy pályázatba ezt a munkát be akarják tenni. A tőle idézett mondat becsületsértő szerintük.

Ha a megrendelő helyettesíti az általam hiányolt szerződést, azért elnézést kértem. Azt az aggályomat, hogy a már elvégzett munkát egy későbbi pályázatban akarják szerepeltetni, nem tagadta senki, arra nem kaptam megnyugtató választ.
Polgármester asszony azzal vádolt, hogy nem a város érdekeit szolgálom, mert nem szavaztam meg a javaslatai egy részét. Nem emlékszem, hogy képviselői eskümben szerepelt volna, hogy minden javaslatát meg kell szavaznom. Szememre vetette, hogy törvényességi észrevételt tettem a kormányhivatalnál a közvilágítás korszerűsítés 80 milliós beruházása ügyében. Szerinte „besároztam a várost”. Meggyőződésem, hogy a város érdekét szolgálom, amikor a döntés törvényességét vitatom. Először nekik javasoltam a hiba kijavítását. Ezt elutasították, ezért kértem a kormányhivatal törvényességi vizsgálatát. Kérésemet a törvényes működés iránti elkötelezettség és a 80 milliós beruházás iránti aggodalom motiválta.

Mára a polgármester is belátta, hogy hibáztak, hiszen ő mondta, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Számomra egy beismerő vallomással ért fel a tegnapi ülés térfigyelő kamerák telepítéséről szóló határozati javaslatának megfogalmazása. Most úgy terjesztették elő a javaslatot, ahogy én a múltkor javasoltam, de akkor még leszavazták.

Ha azt hitték, hogy megijesztettek, tévedtek. Továbbra is eleget teszek képviselői eskümnek. Mivel a testületi ülésen el sem hangozhatott az interpellációm, ezért itt kívánom nyilvánosságra hozni.

Utólag majd mindent lepapírozunk?

Tisztelt Polgármester Asszony!
Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (I. 27.) rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról 52. § (4) bekezdése alapján nyújtom be az interpellációmat. A hivatkozott bekezdés szerint amennyiben az interpellációt teljes szöveggel a képviselő az ülés előtt 3 munkanappal benyújtja, akkor arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

A Polgármester Asszony rendszeresen arra hivatkozott, mikor ez ellenzék ellenőrző szerepének csorbításáról beszéltünk korábbi üléseinken, hogy a képviselők mindenbe beletekinthetnek, mindig nyitva áll előttük az ajtó. Én megpróbáltam, semmire nem mentem vele.

2015 április 13-án mentem be Németh Dóra jegyző asszonyhoz, hogy átnézzem a jegyzői és polgármesteri iroda és a konyha felújításának dokumentumait. Leginkább arra voltam kíváncsi mit végeztek el a felújítások során, és az elvégzett munkák mennyibe kerültek. Legnagyobb meglepetésemre az elvégzett munkákról semmilyen bizonylatot a jegyző asszony nem tudott átadni részemre, mert egyszerűen nem készítették el őket. Amit meg tudtam nézni, az néhány árajánlat, amik a felújítási munkákra vonatkoztak. (Építőipari szakmunkák és bútorok beszerzése)

Saját építőipari gyakorlatomból is tudom, és ezt az önkormányzatunk saját szabályzatai is előírják, hogy egy munkához több bizonylatnak is lennie kell. Az árajánlatok alapján szerződést kellett volna kötni a kivitelezővel és a szállítóval, a teljesítés után ki kellett volna adni az elvégzett munkákról a teljesítésigazolást, ekkor a kivitelező vagy szállító kiállítja a számlát, azt a meghatalmazottaknak utalványozni kell és ellenjegyezni. Ezt követően az önkormányzat kifizeti a számlát. A kifizetésről a bizonylat az átutalás bankszámlakivonata. Ezekből a dokumentumokból egyetlen egy sem állt rendelkezésre. Szerződés nélkül elvégezték a munkákat, azokat teljesítésigazolás nélkül átvették. Nem is számlázták le őket az önkormányzatnak, és az önkormányzat ki sem fizette őket. Mikor rákérdeztem, hogy lehetett ezt így csinálni, jegyző asszony a következőt válaszolta: „A felújítási munkákat szeretnénk beletenni egy későbbi pályázatba, ezért nem születtek most meg a szükséges papírok. Ha lesz pályázat, akkor a bizonylatok a pályázati határidőkhöz igazodva készülnek majd el.”

Tisztelt Polgármester Asszony!
Mennyit tudott Ön erről az eljárásról? Mint köztudott, családi vállalkozásunkban építőipari tevékenységet végzünk, a munkáink jelentős része valamilyen Európai Unió által kiírt pályázat segítségével készül. Az önkormányzat eljárása ebben a beruházásban több szempontból is súlyosan törvénysértő. Megsérti az Államháztartási törvényt, megsérti a számviteli törvény bizonylati fegyelemről szóló előírásait, megsérti a Polgármester Hivatal gazdálkodásának szabályait. A számviteli törvény 166. § (3.) bekezdése előírja, hogy a bizonylatokat a gazdasági művelet időpontjában kell elkészíteni. A jog nem ismeri az „utólagos papírgyártás” fogalmát. Legalábbis jogszerűen nem. Jegyző asszony indoklása különösen megdöbbentő volt számomra. Ismerem a pályázati eljárásokat, és tudom, hogy az egyik legsúlyosabb szabályszegésnek minősül már korábban elvégzett munkát „utólag lepapírozva” beletenni bármilyen későbbi pályázatba. Ha ilyen eset kiderül, a pályázót, jelen esetben az önkormányzatot kizárhatják a további pályázatokból, ami helyrehozhatatlan károkat okozna a városnak. Hogyan valósítanánk meg a ciklusra vonatkozó terveinket, ha kizárnának minket a további pályázatokból?

A fentiek alapján azt kérdezem Polgármester Asszonytól. Tudott-e erről az eljárásról, egyetértett-e vele? Nem félnek-e attól, hogy az ilyen trükközések miatt kizárhatják az önkormányzatot a további pályázatokból? Milyen módon és milyen határidővel kívánják a törvénytelen eljárás törvényes rendjét helyreállítani? Ki a felelős ezért az eljárásért, és szankcionálják-e valamilyen módon a cselekmény elkövetőjét? Indít-e az illetékes fegyelmi eljárást az ügyben?

Dani Richárd önkormányzati képviselő