Hetek óta zajlik egy nagyon fontos és érdekes vita a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetei és a kormány képviselői között. A nyugdíjasok előrehozott nyugdíjkorrekciót sürgetnek, mivel álláspontjuk szerint a nyugdíjak nem tartottak lépést az inflációval. Azonban a kormány kommunikációja szerint ezt egyelőre nem támasztják alá a KSH számai, ezért a törvényben előírt kötelező novemberi korrekciónál korábban nem terveznek rendkívüli nyugdíjemelést. Most egy objektív elemzéssel A Bankmonitor megvizsgálta, mit mutatnak a számok: valóban megőrizték a nyugdíjak a vásárlóerejüket az elmúlt években, vagy pedig reáljövedelem-csökkenést szenvedtek el az idősek?

2019-től vizsgálták a nyugdíjas inflációt és a nyugdíjemeléseket

Az infláció szempontjából 2019-et tekinthetjük az utolsó nyugalmas esztendőnek, az azután következő években mind a koronavírus-járvány, mind a háború kitörése jelentős inflációs sokkokat eredményezett. Éppen ezért a 2019. januártól 2023 májusig terjedő időszakot vették figyelembe az elemzésben. Az első ábrán látható, hogy ebben a 4,5 évben hogyan nőttek az árak a nyugdíjasok fogyasztói kosarát alapul véve. Valamint azt is szemléltetjük, miként változott a nyugdíja annak az idősnek, aki 2019. év elején havi 100 ezer forintos ellátmányban részesült. (A nyugdíj emelkedésében a nyugdíjba beépülő év eleji emelések és évközi korrekciók hatása érvényesül.)

Komoly reálveszteséget szenvedtek el a nyugdíjasok

Látható, hogy 2021-ig viszonylag mérsékelt árnövekedést tapasztaltak az idősek, de 2022-től kezdődően rendkívül felgyorsult az árindex emelkedése. A KSH adatai alapján az utóbbi 4,5 évben összesen 51% volt a nyugdíjas infláció: ennek feléért az utolsó 1 év volt felelős.

Mindeközben a nyugdíjak is sokat emelkedtek, a vizsgált időszakban 4 alkalommal történt „rendes” év eleji nyugdíjemelés, és további 6 alkalommal érkezett a nyugdíjba beépülő évközi nyugdíjkorrekció. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy 2019. januárhoz képest mostanra 44%-ot nőttek a nyugdíjak.

Ezekből az adatokból kirajzolódik, hogy a nyugdíjak lényegesen kevesebbet emelkedtek az évek során, mint amennyire az árak növekedtek. Elmondhatjuk tehát, hogy a számok alátámasztják a nyugdíjas szervezetek álláspontját: a nyugdíjak korántsem őrizték meg a vásárlóerejüket, hanem kifejezetten leszakadtak az árszínvonal emelkedéséhez képest.

Mekkora nyugdíjkorrekció lenne most indokolt?

Az elméletileg indokolt nyugdíjkorrekció mértékét úgy számíthatjuk ki, hogy egymáshoz viszonyítjuk az árszínvonalat és a nyugdíjösszeget. A második ábrán bemutatják, melyik hónapban mekkora emelés volt matematikailag indokolt, amennyiben célként tűzzük ki, hogy a nyugdíjak reálértéke megegyezzen a 2019. januári szinttel.

További részletek