A nyári szünetből már csak egy hét van hátra, a gyerekek visszatérnek az iskolákba. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete honlapján összegyűjtötte azokat a változásokat, amelyekre gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak fel kell készülniük az új tanévben. A változások egy része minden diákot érint, egy részük - az új tantervekkel összefüggő dolgok - idén még csak az 1., 5. és 9. évfolyamos tanulmányaikat megkezdőket. A köznevelési törvény életbelépése már eddig is számos ponton változtatta meg az iskolát.

Minden diákot illetve szülőt érintő változások:

- A tankötelezettség felső korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszűnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell őt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhető, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak. Képzetlenül elhelyezkedni ma már amúgy is lehetetlen.

- Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülő kérelmére az igazgató a kötelező tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetőség. Remélhetőleg ennek ellenére kevés szülő kényszerül majd az edzéseket és különórákat 16 óra utánra szervezni. Arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy a gyermekfelügyeleten kívül az iskolának bármilyen értelmes tevékenységről, akár a nyugodt egyéni tanulás feltételeinek megteremtéséről gondoskodnia kellene.

- Az iskolai szülői munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és működési szabályzata és tisztségviselői megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselőjük a nevelőtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein. Erről az illetékes államtitkár több alkalommal úgy nyilatkozott, a továbbiakban nem teszik lehetővé, hogy laikusok beleszóljanak az oktatásba.

- Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsődlegesen az internetes és droggal összefüggő bűncselekmények megelőzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekből megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendőrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnak.

- Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidőben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlően bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendőr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával. Elvileg a szülővel együtt tartózkodó gyermeknél is kell legyen iskolai, orvosi vagy szülői kikérő, igazolás.

- A diákokat is jelentősen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükből, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegőrzést, a helyettesítéseket így biztosítják A pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó béremelés ezt a pluszmunkát tartalmazza, ezért külön juttatás nem jár.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintő változások:

- Jelentősen nőnek a kötelező óraszámok. Első osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelező, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára. A szülők idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak, most nagyon sok gyerek kényszerből, nem iskolaéretten került első osztályba. Az előre nem tervezetten sok elsős miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett.

- Az iskolák kötelező, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevő alternatívákra mindössze 10% lehetősége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan előírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentősen megnőtt a tananyag mennyisége. A teljes tananyag leadása azt igényli majd, hogy a gyerekek többet tanuljanak otthon, több leckét kapjanak. Miközben 4-ig az iskolában vannak.

- Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelőtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is). Mivel az iskolákban nincs ehhez szükséges infrastruktúra, ezeknek az óráknak a nagy részét balesetveszélyes környezetben, folyosókon vagy akár az utcán tartják meg, esetleg megosztják az egy csoport befogadására alkalmas tornatermet több csoport között.

- 2016-tól nem tehet érettségit az, aki nem teljesített 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek formája, módja még alakul.

- Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítik fel a tanárokat.

- Az első évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára. Így idén már nem lehet a könyvekben aláhúzni, bekarikázni dolgokat, feladatokat megoldani, pirospontot odaírni, de a következő tanév elején újra elővenni és átismételni a könyv tartalmát sem.

Kiegészítés:

Az iskolák fenntartásán és működtetésén 2013. január elseje óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden KLIK) osztozik az önkormányzatokkal. A tanárok és az igazgató munkáltatója a KLIK, ugyanez a szervezet köteles gondoskodni a tanításhoz szükséges eszközökről, mí az önkormányzat működteti az épületet, pl. fizeti a villanyszámlát, továbbá a nem oktatási szolgáltatásokat, pl. az étkezést, a takarítást, a portaszolgálatot.
Az igazgatók jogkörét jelentősen megnyirbálták, iskolai szinten semmilyen gazdasági döntést nem hozhatnak, legtöbb lényeges, az oktatást, a diákokat ügyben a KLIK dönt, nem az igazgató. Az országot tankerületekre osztották, minden tankerületnek van egy igazgatója, de bizonyos kérdésekben, pl. az igazgató kinevezésében a központi csúcsszerv vezetője illetve a miniszter dönt. Nagyon sok feladatot az iskoláknak a KLIK-kel egyeztetve, tőle engedélyt kérve kell megoldaniuk. Ezeket régebben az igazgatók saját hatáskörükben tudták eldönteni, mivel ők ismerik legjobban a saját intézményük gyerekeit, szülői közösségeit. Vannak ügyek, amelyek az önkormányzatoknál maradtak, de sok esetben nehéz kitalálni, hogy mi tartozik az önkormányzathoz és mi a KLIK-hez.

Mivel az egész napos iskolával, a 16 óráig tartó kötelező iskolával kapcsolatban sok a bizonytalanság, a szülők még nem tudják, hogyan szervezzék a gyerekek napjait, ezért erről írásban megkérdeztük Nagy Adélt, a KLIK Csornai Tankerület vezetőjét. A választ reményeink szerint még a tanévkezdés előtt megkapjuk, és közölni tudjuk.