A Fortepanon jelent meg egy fényképgyűjtemény Lipovits Károly féltve őrzött kincseiből N Kósa Judit újságíró szövegével. Lipovits Károlyt Csornán szinte mindenki ismeri: ki tanárként, ki sport- és elsősorban kézilabda edzőként, ki fotósként, nagyon sokan mindhárom szerepében. Azt pedig szinte lehetetlen megmondani, hogy van-e olyan csornai ember, aki ne szerepelne valamelyik fotóján május elsejei felvonuláson, iskolai ünnepségen, táborokban, sporteseményeken, családi rendezvényeken.

Lipovits Károlyt kapuvári unokabátyja, Kondor Róbertvezette be a fényképezés rejtelmeibe. Ő máig úgy él a kapuváriak emlékezetében, mint aki „fényképezővel a kezében járt-kelt a városban, minden téma érdekelte”. Sajnos Kondor Róbert korai fényképeiből semmi sem maradt az utókorra. Mert valóban minden érdekelte, így aztán 1956-ban is lefotózta mindazt, amit látott. El is vitték később a rendőrök az összes negatívot, amit a padláson találtak.

Lipovits Károly, aki 1936-ban született Csornán és ott is érettségizett, az unokabátyja Taxona gépét vásárolta meg 1953-ban, azzal fotózott éveken át. A filmek előhívatására, a képek nagyíttatására természetesen nem volt pénze, ezért otthon épített magának labort és nagyítógépet: vett egy kondenzátor lencsét, azt komplettálta a fotómasina lencséjével és különféle papírhengerekkel. Ezt a felszerelést aztán vitte magával Pécsre is, ahol biológia és testnevelés szakos tanárnak tanult. A kollégiumban persze lehetetlen volt sötétkamrát csinálni, éjnek évadján kellett előhívnia a fényképeket. Így is készült belőlük vagy 2800 darab.

Fényképezett aztán az iskolákban, ahol tanított, a csapatoknál, ahol kézilabda edzőként dolgozott, fotózta az úttörő és városi ünnepségeket, a meccseket, hívták családok is, hogy életük nagy eseményeit ő örökítse meg. Még a színes laborálást is kitanulta: Svájcban vásárolt hozzá nagyítót, igaz, az előhívással eleinte igencsak megszenvedett. Mint mondja, a folyamathoz harminc fok volt az ideális, ha melegebb volt, túl pirosak, ha kicsit hidegebb, túl kékek lettek a képek.

A fotózással töltött hetven év lenyomatát ma már az internet őrzi. A Csornán díszpolgári címmel is elismert Lipovits Károly honlapján 35 ezer, témák szerint csoportosított képet nézhetnek meg az érdeklődők.

Már jó ideje tölti fel fénykép ritkaságait a Facebook oldaláraMinden nap egy régi fénykép címmel. A csornaiak egyik kedvenc játéka, hogy a régi képeken ki kit ismer fel. Vannak ebben a műfajban egészen kiváló rendszeres megfejtők is.

Sajnálatos, hogy az egyébként remek újságíró N Kósa Judit a Fortepanra olyan infantilis, Lipovits Károlyhoz méltatlan kísérőszöveget írt. Mintha Tanár urat tenné felelőssé az egykori úttörőmozgalom vélt vagy valós hibáiért. Lipovits Károly azt fotózta amit látott, amit megélt, a környezetet, amiben élte az életét. Igen, úttörőket is, mert akkor azok voltak.