Először Kapuváron, majd pedig Rábapordányban tanácskoztak a téma szakértői.
Kapuváron előbb Gecsei Edit csornai tankönyvszerző és taneszközfejlesztő mutatta be a helytörténeti oktatásban jól használható "Műveld a csodát, ne magyarázd!” taneszközcsomagot, majd néhány modult külön is bemutattott: Némethné Fülöp Terézia a Mesterségek nyomában a Rábaközben című modul taneszközt és annak feladattípusait mutatta be. Dr. Varga József a Kapuvárra négy úton kell bemenni című kézirat társszerzője arról beszélt, hogy egy városi séta kapcsán mi minden tanítható meg az általános iskolai korosztálynak. Horváth Győző a zenei modul egyik társszerzője az élményszerű felfedező zenei útjait osztotta meg a hallgatósággal.

Rábapordányban Endrődy József, a Civilek Rábapordányért Mozgalom és a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagja köszöntötte a megjelenteket.A nyitóelőadást Dr. Pető Péter, a megyei közgyűlés alelnöke tartotta, A megyei értéktár bizottság elnökeként is tevékenykedő előadó több mint egy órás előadásában ismertette a bizottság tevékenységét és a megyei értékeket.

Hutflesz Mihály, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnöke a hamarosan megvalósuló Rábaközi Digitális Dokumentációs Központ nevű honlapról beszélt, ahol a tervek szerint majd összegyűjtik és közkinccsé teszik a települések és a tájegység értékeit.

Gecsei Edit, a Csornai Alapfokú és Művészeti Iskola tanára Műveld a csodát, ne magyarázd! című előadásban egy közel húsz éve kezdődő helyi kutatásról és fejlesztésről számolt be. A Rábaköz művelődéstörténeti örökségéről több pedagógus munkájának köszönhetően egy olyan taneszközcsomag készült, mely már első osztálytól felhasználható az oktatásban.

Szalay Balázs áttekintette a helytörténeti ismeretek iskolai oktatásának lehetőségeit, formáit és eszközeit, majd konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy a történelem tantárgyba hol lehetne beépíteni helyi eseményeket. Bemutatta az egyelőre kéziratban lévő Vásárfia Csornáról című segédanyagot is, mely 41 témakörben dolgozza fel a város múltját és értékeit.

Darnai Zsolt tanár, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet külső munkatársa a szülőföld iskolai megismertetésének lehetőségeit tekintette át. Bemutatta azt a hely- és régióismereti elemekre épülő „ÉRTÉKes Jó Példát”, amelyet az egyik csallóközi magyar iskolában valósított meg, valamint szólt a sikeres Falu, Templom és Iskola projektről. Ez utóbbi egy évtizeden keresztül egy település közösségét kapcsolta be eredményesen a hely(ség)ismeretbe. Előadásában felhívta a figyelmet a felvidéki emlékhelyeket bemutató online értéktárra is.

Józsa Tamás a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola igazgatója az intézményben folyó különleges képzésről beszélt, mely azért is egyedülálló országosan, mivel a tananyagba beépítették a népi építészetet is. Az igazgató bemutatta a rábaközi falvakban szervezett felmérő táborok eredményeit, melyek során a diákok rögzítették a térség épített örökségét. A diákok munkája ráirányítja a figyelmet a települések rejtett értékeire is. A konferencián két rábapordányi hildes diák is tartott kiselőadást: Visi Klaudia és Zsédely Ramóna.

Libor Mária a Ravazdi Erdei Iskola és Oktatóközpont vezetője az ott folyó élményszerű pedagógiai munkát mutatta be előadásában.

Endrődy József összefoglalta a konferencián elhangzottakat, és felvázolta egy rábaközi oktatóközpont lehetséges tevékenységi területeit.

A megjelentek egyetértettek abban, hogy a helytörténet oktatása erősíti a helybeliek önazonosság tudatát, de azt is megállapították, hogy a kutatók által felhalmozott tudás csak holt kincs lesz, ha nem sikerül beépíteni az oktatásba. A résztvevők megfogalmazták, hogy mielőbb olyan foglalkoztató füzeteket kell összeállítani, melyek minél több tantárgy tananyagába beépítve, minél szélesebb és érdekesebb ismereteket közvetítenének a rábaközi diákoknak. Ehhez persze elengedhetetlen a tanárok és a helytörténeti kutatók - az eddiginél szorosabb - együttműködése is.