Csütörtöki írásunkban olvashattak arról, hogy az interneten a csornai művelődési központ épületének számos hasonmását meg lehet találni. Ez a kis játék többek fantáziáját megmozgatta. A pécsváradi Kovács Miklósnak szerepe volt már a képek összegyűjtésében. Ő küldte a pécsváradi művelődési központról szóló 2006-os cikket is. Az mindenesetre kiderült, hogy az azonos típusterv alapján épült művelődési házak közül elsőként a pécsváradi épült meg 1966-ban.

GÁLLOS ORSOLYA

40 éves a pécsváradiak művelődési háza

Két épület vágott bele a hatvanas évek elején Pécsvárad hagyományos, álmos, megunt, mára már sokszor visszasírt hagyományos képébe. A történelmi panorámába, a hosszú telkek szilvásaiba hasították Erdélyi Zoltán tervei szerint 1962-ben a gimnázium és általános iskola új épületét. Vagy húsz éven keresztül a sok száz éves történelmi környezet és a modern építészet illeszkedésének példájaként emlegették ezt az iskolát. Ma meg sem engednék, hogy szögleteivel modern épület megtörjön egy évszázados harmóniát. Negyven évvel ezelőtt azonban minden a haladásról, a meghaladásról, a régi és a modern harcáról beszélt. Építészetben, ízlésben, életmódban, gazdaságban, mindenütt.
A pécsváradi főutca déli oldalán 1964. május 1-jén avatták fel a művelődési házat. A településen sem a középiskola, sem a művelődési ház nem bírt előzményekkel. Megjelenésük a kádári konszolidáció jeleként értékelhető az akkor járási székhely Pécsváradon. A két intézmény folyamatokat indított el, erjedés indult körülöttük. Velük és általuk másként alakult a hely élete.
*
A most 40 éves Művelődési Ház fogantatása közvetlenül az 1956-os ősz után történt. 1957 augusztusában, az akkori művelődési miniszter, Kállai Gyula Baranyában töltvén a szabadságát, végiglátogatta a várakat, s 24-én eljött Pécsváradra is. Dombay János, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója és más megyei vezetők például Takács Gyula kíséretében érkezett. A várban a pécsváradi járás és a község vezetői fogadták, valamint a helyi értelmiség képviselői: Agárdi Ede ornitológus, dr. Entz Béla professzor, a pécsi egyetem nyugalmazott rektora és Gállos Ferenc helytörténész. Ő mutatta be a várat, jegyzeteiből ismerjük a nap történetét. Aztán megvendégelték a minisztert és kíséretét. Entz professzor terjesztette elő a kultúrotthon iránti kérést, Gállos Ferenc a vár helyreállításához kérte a miniszter segítségét. A várban egy év múlva, 1958 nyarán múzeum nyílt, attól kezdve látogatható a román kori kápolna.
*
Eltelt pár év és 1963-ban emelkedni kezdtek a művelődési ház falai a fő utca déli oldalán, két régi ház helyén és a hajdani Agárdi-kertben. Típusterv alapján dolgozott a kivitelező Komlói Állami Építőipari Vállalat. Hat ilyen művelődési házat építettek az országban, a legközelebbit a Tolna megyei Tamásiban. (A két ház dolgozói rendszeresen eljártak egymáshoz tapasztalatcserére.) A beruházás 6 millió forintba került. 1964. május 1-jén nyílt meg, az ünnepségről készült fotókon a járási párt- és állami vezetőket látni és a művészeti együttesek tagjait:
Bicskei Éva és Gresa Judit gimnazisták népdalt énekelnek, a Zengő Tánccsoport tagjai vonják le a leplet a ház előtt trónoló aktról. A beruházás bizonyos százalékából került ide Garami László alkotása.

A teljes cikket itt olvashatja, érdemes!